Zagor.hu
Zagor.hu fórum
KJV 3 – Hét Sárkánykígyó
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (6)
© Nheil
Jackson epikus története a Bakföldön folytatódik. Tartozom egy vallomással, én baromira undorodom a kígyóktól, szóval már csak ezért is voltak mindig is fenntartásaim ezzel a kalanddal :-) De ettől eltekintve, nem sokkal rosszabb a kaland ezen állomása, mint a Shamutatanti dombok, vagy Kharé.

A történet ott veszi fel a fonalat, hogy elhagytuk a csapdák kikötővárosát és egy vad, zord vidéken át kell haladnunk, amerre előttünk nem igazán haladtak még honfitársaink. Ez az érzés az ismeretlentől végig átitatja a kalandot, ami jót tesz neki. Jackson sikeresen tölti meg élettel ezt a káosszal teli pusztaságot, tényleg soha nem válik egysíkúvá a történet. Végig megvan a fenyegetettség érzete és nem csak a címszereplő sárkánykígyók miatt. Akik a küldetés főellenségeit jelentik, az ő levadászásuk itt az elsődleges cél. Szerencsére nem kötelező mind a hetet (öhhh hatot ugyebár, bár ezt nem tudhatjuk sokáig) eliminálni, de a tökéletes teljesítés módja persze ez. Teljes kudarcot semmiképpen nem érhetünk el, mert két kígyóba garantáltan bele fogunk futni, a többihez pedig hát el kell találni a megfelelő útvonalat, nincs mese. Természetesen érdemes megcélozni az összes, mert ez igencsak nagy segítséget fog nyújtani az utolsó kötetben.

Akik az előző kötetekből érkeztek, azok már szinte irreálisan feltápolódva érkeznek Bakföldre. Akár harcos, akár varázslóként érkezünk, nem okozhatnak gondot az utunkba kerülő szörnyetegek. Ez alól a sárkánykígyók sem kivételek, ráadásul mindegyiknek van valami gyenge pontja, amiket még akár előzetes információ nélkül is elég könnyen ki tudunk találni. De egy 11-es ügyességű harcos, aki az erő karszalagját viseli és olyan borotvaéles pallost forgat, ami 3at sebez (és ezek mind könnyen begyűjthetők a Shamutanti dombokban) ha nincs más, a legerősebb kígyókat is le tudja győzni harcban. Sőt én azt vettem észre, hogy összességében is könnyebb a harcos útja, mert egyáltalán nem kell foglalkozni a varázskomponensek begyűjtésével, minden aranyunk mehet a többi, fontos tárgy megvételére. Az Időkígyó esetében is rém egyszerű dolga van a harcosnak.

Bizonyos találkozásokba bele kell futni (Fenestra, a Szélhámos), de Jackson könyveit ismerve ez még így is könnyűnek mondható kaland. Még akkor sincsen tragédia, ha 1-2 sárkánykígyó kimarad, mert attól még győzhetünk a Királyok Koronájában (viszont ezer más dolog miatt meg simán elbukunk ehh, de erről majd ott). Amit nem értek, hogy miért ennyire grandiózus egy tavon való átkelés, amit más módon sehogy sem lehet megkerülni... Elhalálozni elég nehéz, kevés a halálpont.

Jackson képes volt élettel és izgalmakkal megtölteni a pusztaságot, a hát sárkánykígyó üldözése jó móka és egyáltalán nem lehetetlen vállalkozás, ráadásul a részsiker is sikernek számít. A Varázslat! sorozat minősége továbbra is megmaradt.
10/8
 
[b]Borító[/b]
Eléggé igénytelen, és ocsmány. Fenestrát mutatja, kristálygömbjében pedig a Napkígyó. Tudtommal az Elfek nem így néznek ki, mint egy marslakó, amennyit meg a félelmetes Sárkánykígyóból mutat…jobb nem beszélni.

[b]Grafikák[/b]
Ugyanaz az illusztrátor, mint az előző két kötetnél, ennek megfelelően a színvonal is „megvan”. Alig látni élethű, emlékezetes grafikát. Van egypár jól sikerült rajz - a forgószél, a Szikladémon, a Halálszellem, és a borítóról szintén van egy valamivel jobb kép – tehát vannak viszonylag jó képek elvétve, a nagytöbbsége azonban itt is ronda. És igen: tollpenge.

[b]Történet[/b]
Az előző két kötet közvetlen folytatása. A mampangi gonosz Főmágus hét teremtménye szaglászik utánunk, hogy megtudják, mire készülök – hét Sárkánykígyó, mindegyiknek egy-egy természeti jelenség adja az erőt. Érdekes módon itt nem kifejezetten feladat, hogy öld le mind a hetet, hanem egyszerűen csak juss át élve Baklandon, és érkezz meg Mampangba.

[b]Nehézség[/b]
Könnyebb, mint a második rész. Egyrészt, mert itt már minden varázstárgyat megszerezhetünk, ami „darázsoláshoz” kell, másrészt pedig a Sárkánykígyókat gyakorlatilag lehetetlen elvéteni – össze fogunk futni legalább néggyel. És hogy még egyszerűbb legyen a dolgunk, nem is kell „darázsolni” ahhoz, hogy legyőzhessük őket, mindegyiknek van egy gyenge pontja, úgyhogy ha nálunk van egy adott tárgy, gyakorlatilag harc nélkül leölhetjük őket. Van viszont két igen fontos pont, amit nem szabad elhagyni: Fenestra, és a Szélhámos. Aki fegyverrel megy nekik, már el is kúrta a küldetést, de frankón ám…

[b]Főellenség[/b]
Nincsen, helyette hat „kisfőnököt” kell megverni. Végülis ez is egy megoldás. Igen, jól olvastátok, HATOT. Még „darázsolás” nélkül se túlságosan nehéz.

[b]Ami tetszett[/b]
Akárcsak a várost, a kakhabadi kietlen pusztaságot is remekül leírták és megvalósították. Hogy mégse legyen túl egysíkú a kaland, van Snatta erdős és tavas epizód is, minden igényt kielégítve. A szereplők és a mindenféle ellenségek változatosak, sokszínűek, nem kommersz „goblinorkcsontvázzombitroll” variációkat kell irtani újra meg újra. Egy-két masszívabb ellenséget leszámítva egyiket sem nehéz megölni. Életerőből van elegendő, az ügyesség pontoknak itt valahogy nincs akkora presztizsük, ha pedig kihasználtuk a szerencsesütis hibát Kharéban, szerencsepontokból se lesz hiány sohase, Fenestrától pedig elcsereberélhetünk minden tárgyat a végtelen zöldhajú parókákért. És ha ez még mindig nem elég, az Elf karavánnál pénzért is megvásárolhatunk jópár hasznos dolgot.
Ha végigjutottunk Kharé kikötővárosán, és segítettünk a vak koldusnak, akkor kaptunk tőle Kígyógyűrűt – ez nagyon hasznos, mert a Sárkánykígyókat ezzel ki lehet faggatni, elmondanak nagyon sok hasznos dolgot a mampangi erőddel kapcsolatban. Szükség is lesz rá, mert a sorozat negyedik részét pár százszor biztos újrakezdjük majd…
Kifejezetten tetszettek a különleges szereplők, amikkel eddig sehol máshol nem találkoztam – az a miniatűr tornádó nagyon ötletes volt, vagy hogy a Levegőkígyó a révész összetöpörödött testéből száll elő, vagy az Időkígyó hatalma, hogy megdermeszti az időt…ehhez hasonlókat csak a Mélység Rabszolgáiában vagy a Varázsló Kriptájában találtam eddig, és ez tök jó! És végül a halálpontok is kitűnőek – elkap a forgószél, vagy az Időkígyó általi halál…eszméletlen!

[b]És ami nem[/b]
Nagyon kevés olyan dolog volt ebben a könyvben, ami nem tetszett, úgyhogy a sorozat második legjobb kötete szerintem. A legtöbb gond még mindig a „darázsolással” akad – például nem egyértelmű, milyen tárgyat kell Aranyékszernek vagy Ékkövekkel díszített medalionnak titulálni. Elvileg a Shamutanti domboknál fölszedek ékköves medált, gyakorlatilag meg Kharéban is kapok a fejemre ha a repülős varázslatot alkalmazom, merthogy nekem olyanom nincs. Az is csúcsröhej, hogy először ebben a kötetben szedhetek fel Kőport, ami ugye a kővé változtatáshoz kell. Persze, mert a Shamutanti domboknál biztos nincs kőpor! Porrá törni a követ meg ugye túlságosan alantas feladat egy mágusnak…ő mindent készen kell hogy kapjon! Legközelebb már külön TESZKÓ áruházat fognak nyitni neki Mampangban, varázscikkekkel – Zöld Fémgyűrű akció csak most, csak neked! Négyet fizet, infarktust kap! Szkennelje be klubkártyáját!
Igen, szóval a varázstárgyakkal lehet kavarodás itt, mivel itt a könyv feltételezi már, hogy minden varázslathoz megvan a szükséges tárgyad. Hogy mégse legyen olyan egyszerű a dolog, itt is csupa-csupa oda nem illő varázslatot kínál fel a kedves könyv, ha pedig egy varázslat mégis működne, rögtön jön a kifogás, hogy most épp miért nem jött össze a dolog. A Klattaember felveszi az óriásfogat a földről, és úgy már nem hat a varázs, a Fojtóbokrot nem lehet kővé változtatni, mert növény…mi a fenének ez az idegesítő, fölösleges kukacoskodás, ok nélküli szopatgatás!? Muszáj ezt csinálni? Most kinek jó ez?
Fordítás-ügyileg rendben van a könyv, és az 59. oldalhoz tartozó létfontosságú grafika is benne van, itt is akadnak elírások, a Hét Kísértetes halálpontnál is, amikor a szöveg Sárkánykígyót emleget, holott semmiféle sárkánykígyóról nincs ott szó (ez többször is megesik a könyvben…a fordítóknak sárkánykígyó-fétisük lehetett).
Gondolom megkérdeztétek, mi az, hogy csak hat Sárkánykígyót tudunk elintézni, amikor a könyv címe HÉT Sárkánykígyó. Ezen rengeteg kalandozó felháborodott – jogosan. A Napkígyót elkapta Fenestra, így nem lehet megölni.
Mint említettem, a szereplők többé-kevésbé rendbe vannak, de hiba azért itt is akad. Elvileg a szekérkaravánnál ajándékot kapnék az öreg Elftől, ha vásárolok tőlük, gyakorlatilag meg semmit nem kapok. Azt is igen idiótának találom, hogy az Időkígyót csak a versikével lehet meggyengíteni, a könyv ott NEM enged „darázsolni” semmit, holott van kifejezetten ilyen lassítós mágiám. Ugyanilyen nevetséges szarozás van az Ilklala-tó partján is. Az egy dolog, hogy ha nincs nálam a síp, nem tudom megkerülni a tavat (le is kopna ám a lábam), de például átrepülni se enged fölötte, holott a reptetős varázslat kifejezetten hasznos volna – a varázslat leírásában is szerepel: addig maradunk a levegőben, amíg kedvünk tartja. 2 életerő pont fejében nem akkora nagy kunszt átrepülni a tó fölött, de hát látjátok, a könyv ennyire rugalmatlan. Bezzeg máskor, amikor pont semmi értelme,akkor engedne röpködni…áh…
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Én a kaland-játék-varázslat könyveknél sosem értettem, hogy miért pont azokat a szereplőket teszik a borítóra, akik egyáltalán nem meghatározóak bennük. Jó, a [i][url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=29]Shamutanti dombok[/url][/i] kivételt képez, de például itt miért pont Fenestra az elf varázslónő került a képre…? Vele csakugyan fontos találkozni a kalandban (tőle kaphatjuk meg a révészt előcsalogató sípot), ráadásul a sárkánykígyók esküdt ellenségéről van szó (az egyik megölte az apját), de miért nem lehetett az igazi főszereplőket, magukat a sárkánykígyókat a borítóra rakni? Én tuti, hogy azt tettem volna.

[b]Illusztráció[/b]
Na végre, John Blanche-hoz képest meglepően jó a minőség. Bár nekem úgy hat, hogy a színvonal emelkedésével arányosan csökken a rajzok hangulata (jó, azért annyira talán nem). De hasonlítsuk csak össze a Kháré varázslatokat ábrázoló képeivel (amiket sose értettem, miért kell egyáltalán ábrázolni, hisz bőven lehetne másból szemezgetni), ég és föld a különbség! (362., 455.)

[b]Háttértörténet[/b]
Lásd a [i][url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=29]Shamutanti dombok[/url][/i] leírásában.

[b]Eredetiség[/b]
Szerintem okés. Bakland pusztasága engem semmire sem emlékeztetett, és az ott élők is mind eredeti figurák.

[b]Kihívás[/b]
A sárkánykígyók elég kemény legények, bár mindegyiküknek megvan a maga gyenge pontja, amit akkor sem nehéz megtalálni, ha esetleg nincs előzetes információnk róla. Mindig csak logikusan: a Holdkígyó ellen mi? Hát persze, hogy fény! A Vízkígyó ellen? Naná, hogy olaj! Két elengedhetetlen tárgy szerepel a játékban, melyek nélkül tuti hogy nem visszük végig: a síp, mellyel a révészt csalogathatjuk elő az Iklala-tónál (mondjuk az nekem magas, hogy másképp lehetetlen átjutni a tavon, mi például miért ne készíthetnénk csónakot?), és a varázstekercs a mocsári goblinoktól, mellyel az Időkígyót győzhetjük le (ha nincs nálunk, menthetetlenül elpusztít minket).

[b]Főgonosz[/b]
Egyszerre hét is! Nagyon jók, borzasztó jó stílusuk van, és halálosan nagy meglepetéseket tudnak okozni. A csúcs a Levegőkígyó megjelenése, aki az általa irányított révész elhasználódott testéből bukkan el… állati jó.

[b]Rendszer[/b]
Lásd a [i][url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=29]Shamutanti dombok[/url][/i] leírásában.

[b]Hangulat[/b]
Hogy má' télleg valamibe belekössek, érdekes néhol a fordítás. A ragadozó macskák leírásánál derültem nagyokat, ahol is egyszer úgy írja le őket, hogy az orruk undorítóan turcsi, máshol meg undorítóan pisze. Én nem tudom a pisze orrban mi az annyira undorító, meg valójában ezek a lények szinte 100%-ig úgy néznek ki, mint a leopárdok (akik véleményem szerint a legszebb élőlények közé tartoznak).
Nagyon jó ez a kígyó-feeling, tényleg bejött nálam, de az ember egy idő után úgy érzi, hogy a fülén is kígyók jönnek ki. Nem elég a hét szárnyas főgonosz, de ugyebár minden szereplővel általában róluk lehet társalogni (amíg nem jöttek Baklandba, sívár lehetett itt a társasági élet…). Aztán van itt még kígyóbűvölő, kicsi kígyó, kígyóbot, usw., usw.
Értékelés: 9 / 10
Most jön személyes kedvencem, a Hét Sárkánykígyó. Miért szeretem ezt jobban, mint a [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=30]Kharét[/url]? Mert míg ott csupán négy verssort kellett megtalálnod, míg itt hét Kígyót kell legyőznöd, tehát elviekben nehezebb. Nekem legalábbis tovább tartott a végigvitele. Tessék megpróbálni önmagában kijátszani. Sok sikert hozzá, nem fog sikerülni. És mi ennek az oka? A Kígyók legyőzésére adott tippek használhatatlanok. Nincs rájuk szükség. A másik dolog, hogy bár tucatnyi út vezet végig rajta, szinte semmi fejtörővel nem találkozunk benne. Ezektől eltekintve kellemes olvasmány és remek kiegészítője a sorozatnak. A történet pedig -- kit érdekel?
Értékelés: 6 / 10
Nem tudom, mennyire vagyok kompetens ítéletet mondani a Hét Sárkánykígyó fölött, lévén a Varázslat! sorozatnak csak ehhez a kötetéhez volt szerencsém, de legalább egy tucatnyi másik Kaland, Játék, Kockázat könyvön is átrágtam magam. Szerintem ez a kötet nagyon jellegtelen. A cél, hogy végezzünk a hét sárkánykígyóval és eljussunk Kharé városától egészen a Mampang erődig. A megoldás elég bonyolult. Nem az okos csapdák vagy feladványok miatt, hanem mert túl sok feladatot kell elvégeznünk. Hat kígyóval kell végezni (a Napkígyót már csapdába ejtették, így legalább az azzal való leszámolást sikerül megúsznunk) és vagy egy tucatnyi tárgyat is össze kell szednünk menet közben (a negyedik kötetben hasznosnak bizonyuló tárgyakról nem is beszélve, melyekről fogalmam sincs, mik lehetnek). Nekem kifejezetten elkeserítő volt a fejtörők hiánya -- az egyetlen kivétel az LIX megfejtése, ami, lássuk be, nem egy nagy kihívás. Össze lehet ugyan szedni néhány segítő félmondatot a kaland során, melyek főként a kígyók ellen vívott csatákban jöhetnek jól. Plusz vannak fejezetpontok, melyekben a korábbi könyvekben összeszedett tárgyak jöhetnek jól, bár ezek sem feltétlenül szükségesek. Az ábrák átlagosak, stílusukban egy kicsit elütnek még egymástól is, és nem is valami jól kidolgozottak (elég csak a 362-nél lévő óriás arcát). Mások eléggé félreérthetőek (például Fenestra, amint a 190-en szembe néz a Napkígyóval) vagy értelmetlenek (a 315-nél található sziklák). Szerencsére ezek ellenkezőjére is akad példa, Oolooh árúkészlete például (a 315-ön), vagy a Halálkísértet (a 12-n). Egy másik nagy problémám a könyvvel, hogy túl sok olyan fejezetpont van, ahol nincs választási lehetőségünk a továbbhaladásra. Az emberben önkéntelenül is felmerül a kérdés, hogy vajon egyes hosszabb fejezetpontokat csak azért vágtak-e ketté, hogy növeljék a pontok számát, a végső szám azonban 498, tehát ennek sem lenne túl sok értelme. Mindent összevetve nem ugranám át ezt a kötetet, ha egybe akarnám végigvinni az eposzi sorozatot, de ha csak egyet kellene kiválasztanom mind közül, nem biztos, hogy erre esne a választásom. Olvasható, de nem egy nagy szám.
Ez a Varázslat! sorozat harmadik kötete, az egyetlen, melyben varázsigéket lehet használni. Például ha van nálad néhány Goblin fog, a GOB varázslat elmondásával annyi ilyen besiát teremthetsz meg, ahány fogat felhasználsz. Története is van a kötetnek: itt éppen a Főmágus szolgáit kell megakadályoznod abban, hogy azok eljussanak gazdájukhoz. A szolgák pedig Sárkánykígyók, egészen pontosan hét darab, pechedre pedig hatukkal saját kezűleg kell végezned, név szerint: A Levegőkígyóval, a Tűzkígyóval, a Vízkígyóval, a Holdkígyóval, a Földkígyóval és a legerősebbikkel, az Időkígyóval. A Napkígyót nem kell legyőznöd, azt ugyanis egy Elf varázslónő már fogságba ejtette. Nagyon jó könyv ez, nekem a személyes kedvencem.
hr
© Nheil
2023. december 9. 19:45 | Válasz erre | #50
Jackson epikus története a Bakföldön folytatódik. Tartozom egy vallomással, én baromira undorodom a kígyóktól, szóval már csak ezért is voltak mindig is fenntartásaim ezzel a kalanddal :-) De ettől eltekintve, nem sokkal rosszabb a kaland ezen állomása, mint a Shamutatanti dombok, vagy Kharé.

A történet ott veszi fel a fonalat, hogy elhagytuk a csapdák kikötővárosát és egy civilizálatlan, vad, zord vidéken át kell folytatnunk utunkat, amerre előttünk nem igazán haladtak még honfitársaink. Ez az érzés az ismeretlentől végig átitatja a kalandot. Jackson sikeresen tölti meg élettel ezt a káosszal teli pusztaságot, tényleg soha nem válik egysíkúvá a történet. Végig megvan a fenyegetettség érzete és nem csak a címszereplő sárkánykígyók miatt. Akik a küldetés főellenségeit jelentik, az ő levadászásuk itt az elsődleges cél. Szerencsére nem kötelező mind a hetet (öhhh hatot ugyebár, bár ezt nem tudhatjuk sokáig) eliminálni, de a tökéletes teljesítés módja persze ez. Teljes kudarcot semmiképpen nem érhetünk el, mert két kígyóba garantáltan bele fogunk futni, a többihez pedig hát el kell találni a megfelelő útvonalat, nincs mese. Természetesen érdemes megcélozni az összeset, mert ez igencsak nagy segítséget fog nyújtani az utolsó kötetben.

Akik az előző könyvekből érkeztek, azok már szinte irreálisan feltápolódva érkeznek Bakföldre. Akár harcos, akár varázslóként érkezünk, nem okozhatnak gondot az utunkba kerülő szörnyetegek. Ez alól a sárkánykígyók sem kivételek, ráadásul mindegyiknek van valami gyenge pontja, amiket még akár előzetes információ nélkül is elég könnyen ki tudunk találni. De egy 11-es ügyességű harcos, aki az erő karszalagját viseli és olyan borotvaéles pallost forgat, ami 3at sebez (és ezek mind könnyen begyűjthetők a Shamutanti dombokban) ha nincs más, a legerősebb kígyókat is le tudja győzni harcban. Sőt én azt vettem észre, hogy összességében is könnyebb a harcos útja, mert egyáltalán nem kell foglalkozni a varázskomponensek begyűjtésével, minden aranyunk mehet a többi, fontos tárgy megvételére. Az Időkígyó esetében is rém egyszerű dolga van a harcosnak.

Bizonyos találkozásokba bele kell futni (Fenestra, a Szélhámos), de Jackson könyveit ismerve ez még így is könnyűnek mondható kaland. Még akkor sincsen tragédia, ha 1-2 sárkánykígyó kimarad, mert attól még győzhetünk a Királyok Koronájában (viszont ezer más dolog miatt meg simán elbukunk ehh, de erről majd ott). Amit nem értek, hogy miért ennyire grandiózus egy tavon való átkelés, amit más módon sehogy sem lehet megkerülni… Elhalálozni elég nehéz, kevés a halálpont.

Jackson képes volt élettel és izgalmakkal megtölteni a pusztaságot, a hét sárkánykígyó üldözése jó móka és egyáltalán nem lehetetlen vállalkozás, ráadásul a részsiker is sikernek számít. A Varázslat! sorozat minősége továbbra is megmaradt.
10/8
The city changes but the fools within are always the same.
© [törölt felhasználó]
2019. november 6. 16:00 | Válasz erre | #49
© twillight (Kövérorr)
2019. november 5. 20:57 | Válasz erre | #48
Nekromanciát gyakorolt a Főmágus.
És nem kígyó, hanem sárkánykígyó.
2019. november 5. 18:45 | Válasz erre | #47
Mondjuk én azt sem értettem, hogy mivel a Titán jelent meg hamarabb, ott egyértelműen egy óriasi hidrával vívott párbajról volt illusztráció és háttértörténet. Akkor hogy lett a levágott fejekből kígyó? Vagy lehet ezt a részt átugrottam az előzményekben is.
© [törölt felhasználó]
2019. november 2. 15:59 | Válasz erre | #46
2019. október 30. 23:46 | Válasz erre | #45
Köszi a tanácsot. Én is ránéztem több angol nyelvű oldalon, de csak az online változatban lehet elkérni a kristálygömböt tőle.

Valóban nincs értelme a 0 es 1 válasznak, de így a zavarba ejtő 7-nek sem, ha utána az orrod alá dörgöli, hogy tudsz róla vagy sem a fogságba ejtéséről. A játékosok maximalisták, szóval ezt elszúrta a kedves író.
© [törölt felhasználó]
2019. október 29. 18:15 | Válasz erre | #44
2019. október 28. 23:56 | Válasz erre | #43
Kicsit nosztalgiázva átlapoztam pdf formátumban a könyvet. Fura érzés volt közel 30 év után újraélni.

Nagyon tetszik ez a kaland, de a Napkígyóval nem bírtam dűlőre jutni. Valahol olvastam, hogy van ennek a kötetnek egy olyan online játszható változata, ahol Fenestra nekünk adja a varázsgömbjét a Napķígyóval együtt, amit később a tóba lehet bedobni vagy hozzávágni a Vízkígyóhoz. Én próbáltam ráakadni erre a fejezetre, de sehol sem találtam, lehet az új változatot kicsit átírták. Mert elvileg csak így lehetne kimaxolni a 7 kígyó legyőzését.

Az már egy másik dolog, hogy próbáltam a Fenestrás fejezeteket újraértelmezni illetve játszani. Na most valamit lehet én csináltam rosszul, de nem feltétlenül mutatja meg a varázsgömbjét és így a Kígyógyűrűvel az infót kiszedni, mivel amint a bizalmába akarunk férkőzni vagy cuccot cserélni vagy küldetést felfedni, akkor rögtön kidob a nyüves sípjával együtt.

Aztán később megint más utat választva még a goblinokról és az Időkígyó legyőzéséről szóló tekercset is említi, de a gömböt nem adja oda. Szóval kedves kalandozótársak, mi a titok? Melyik fejezetnél lapul a megoldás?
2018. október 25. 20:09 | Válasz erre | #42
Hello !

Azt hiszem, van egy bug a magyar fordításban. Az eredetileg kiadottban is, a 247-es pontban a "náthás" verzióban eredetileg úgy szól a sztori "Roll three dice and compare with your STAMINA score". Ezt tévesen úgy fordították eredetileg is hogy az ügyesség pontokkal hasonlítsuk össze.

2018. május 26. 08:54 | Válasz erre | #41
Igen, én is ezzel nyugtattam magam, hogy egyetlen értéktárgy eladása nélkül is végigjátszható a sorozat.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© twillight (Kövérorr)
2018. május 26. 08:51 | Válasz erre | #40
Hah. Ez persze gondot okozhat pl. az Ájtatos Manóember nyakláncánál, aminek ára és funkciója is van.
Amúgy itt úgy tűnik nem nagy gond a pénz / működik a jelen rendszer is, mert Fenestránál nem fogadnak el pénzt, Mampangban meg van annyi pénzünk hogy akár mindent megvegyünk (olyan 100 arany még Flanker és a loopok nélkül is összegyűlt).
2018. május 26. 08:02 | Válasz erre | #39
A piacolás sajnos nem sikerült valami tökéletesen, egy ideje tervezem, hogy módosítok rajta egy sort. Ha olyasvalamit veszel, ami ugyanannyiba, vagy többe kerül, mint egy eladható tárgyad, akkor a proggi automatice azt veszi el tőled a pénz helyett. Mivel most csak egyesével lehet dolgokat venni, ez sajnos nem kifejezetten működik tökéletesen, különösen nagy értékű tárgyak esetében.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© twillight (Kövérorr)
2018. május 23. 07:56 | Válasz erre | #38
Érdemérmek tekintetében elég egyszerű a dolgunk, csak a szokott úton kell végigmennünk.
Varázslóként megint egyszerű az élet, én tényleg 3 Épvel kezdtem, és végigmentem. Mondjuk enni azt kellett rendesen, pláne amíg elérünk Sharlakkhoz.
A fighting fanzin eligazít mit hol varázsolunk, meg áltlaában, kivéve egy pontot az elején ahol ő 2 Épt gyógyul (asszem pont Sharlacknál), valójában viszont csak 1-et ír a szöveg, szóval egyel többször kell enni. Tényleg ennyi a különbség.
Oh, de ha aggasztó lenne az Ép-nk állapota, ne feledjük a Bomba-gyümölcsöt (+2 Ép)!

A cserekereskedelemről: sajna megint nem sózhatjuk senkire a pótkardjainkat. A Szélhámosnak adtam a nem használt szerencsetalizmánom a kettőből, másodszorra meg Sárga Port, mert úgyse használom.
Fenestránál megint pfff, neki kavicsokat, meg egy adag kőport adta egy adag gyógyitalért, meg egy adag homokért (nem biztos hogy ezek kellenek).

A sötét elf kereskedőknél ingyen kérjük a varázskönyvet (érdemérem), de minden kicsit is érdekeset nyugodtan megvehetünk mellette. A láncinget pl. melegen ajánlom, és a kristálygömböt is mint ingyensebzést. A gyöngy gyűrű meg befektetésnek elmegy, ha valaki rájön hogyan lehet az ilyesmit eladni (4 aranyért megkapjuk, 10-et ér).
© Vikky
2018. január 22. 16:54 | Válasz erre | #37
Nagyon szépen köszönöm! Ez is ilyen "Ekil Erif" beütésű vers, mint a Tűzhegyben. Ezért jó olvasni az eredeti nyelvűeket (is).
© cock
2018. január 22. 00:54 | Válasz erre | #36
Természetesen. Mindent a nép akarata szerint:
Arbil Madarbil
I offer a sign;
Arbil Madarbil
No idol of mine.

Though, Arbil Madarbil,
I worship you not,
Let fortune o'ersee me,
Let lock be my lot.'
© Vikky
2018. január 21. 23:24 | Válasz erre | #35
Sziasztok! Akinek megvan az eredeti angol nyelvűje, az begépelné nekem ide a 166-os fp versikéjét?
Előre is köszönöm!
© AXE
2016. június 28. 08:25 | Válasz erre | #34
Sziasztok!
Érdekesnek tartom,hogy egy2265fejezetpontos kvartettben a Főhős csak a harmadik kötetben döbben rá,hogy nagyobb hátizsákra lenne szüksége.

Üdv:AXE
2016. január 27. 07:59 | Válasz erre | #33
Hello Gábor, jó sok névvel vagy itt fent. :D Én free linkből csak 2-t találtam meg a neten, szkenneléshez meg lustaság nagy úr.
2016. január 9. 12:02 | Válasz erre | #32
A kérdésem nem annyira erre a könyvre vonatkozik, mint inkább egy konverziójára. Anno a 2000-es évek elején a Myrador 8 db fighting fantasy könyvet elkészített d20 szerepjáték modulnak.

Ebből 7 darabot sikerült beszereznem elektronikus változatban (pdf), azonban a nyolcadikat, a The Seven Serpents kiadványt sehol sem találom.

Nincs meg valakinek véletlenül, vagy nem tud egy linket, ahonnan free le lehetne tölteni?

Köszönöm!
© AXE
2015. december 13. 19:29 | Válasz erre | #31
Nyerni én nem nyertem semmit, a Luxort csupán figyelemmel szoktam kísérni.

Üdv:AXE
© Zak
2015. december 9. 20:51 | Válasz erre | #30
Az igen! (Lottóznod kellet volna [smiley]awink[/smiley])
2015. december 9. 14:35 | Válasz erre | #29
És mennyit nyertél?
© AXE
2015. december 5. 19:19 | Válasz erre | #28
Sziasztok!
Az előbb a telitalálatos Luxor sorsolás kellős közepén akadtam rá a Napkígyóra.

Üdv:AXE
© twillight (Kövérorr)
2015. október 1. 01:39 | Válasz erre | #27
harcos vs varázsló
------------------

Hát ez a könyv túl lineáris a túl sok összegyűjtendő miatt számomra (plusz a Tűzkígyó ellen nem is lehet infót találni a legyőzés módjáról), de a harcos vs varázsló dolog sem igazán működik.

A Földkígyónál egyértelműen dominál a varázsló, de ezen kívül egyetlen helyen van még használva a feature, mégpedig az Időkígyónál, aminél amúgy hibás a könyv.
A harcosnak le kell nyomnia egy alacsony ügyességű harcot, azaz nem valódi a probléma, míg a varázsló KÖTELES varázsolni egy feledékenység miatt aminél ha lenyomja a gnómokat nem tudja elolvasni a tekercset annak ellenére, hogy a fejezetpont ahol varázsolni próbál hagyományos varázslatot erre külön utalást tesz.
2014. november 11. 12:45 | Válasz erre | #26
Azt amúgy jogosan vetetted fel az elemzésedben, hogy nem kapod meg a beígért ajándékot a sötét elftől a szekértáborban, ha vásárolsz. Én ezt úgy oldottam meg, hogy egyszerűen választottam egy dolgot az áruk közül, amiért nem fizettem, és kész. (Hasonlóképpen, mint az első könyvben, amikor adott esetben nem kell pénzt adni, ha megfürdünk a vízesésben; csak ott külön fel is ajánlja az író a lehetőséget).
2014. október 28. 19:41 | Válasz erre | #25
Na, hát lesz majd még sok ilyen, örüljetek :DDD
© Scal
2014. augusztus 24. 18:55 | Válasz erre | #24
Imádom Reactor ismertetőit. Nagyon sokszor igaza van, és nagyon jókat szórakozok rajtuk. Örülök, hogy más is így látja. Kár hogy nem lehet reklamálni Jacksonnál :D

\"A Klattaember felveszi az óriásfogat a földről, és úgy már nem hat a varázs, a Fojtóbokrot nem lehet kővé változtatni, mert növény…mi a fenének ez az idegesítő, fölösleges kukacoskodás, ok nélküli szopatgatás!? Muszáj ezt csinálni? Most kinek jó ez?\"

meghaltam :DDDDDDDDDDDD
© killmaster (Savanyúhas)
2013. február 13. 17:36 | Válasz erre | #23
Gondolom én, hogy valamiféle közös nyelvet használnak. Ugye a kalandjaink során számos településen megfordulunk, de alig akad nyelvi problémánk, mert bár eltérő népcsoportok élnek Kakhabad vidékein, azért szinte kivétel nélkül szót értünk velük. A kígyók pedig azért beszélhetnek a mi nyelvünkön, mert félisteni hatalommal bírnak. Levágott hidrafejekből teremtette őket a főmágus. De felesleges ezt tényleg ragozni a Titán világa picit más (szerencsére) mint valódi életünk. Itt a senki is lehet hős!
2013. február 13. 12:22 | Válasz erre | #22
Vagy a harcosunk párszaszájú. :)
© alexis
2013. február 13. 01:15 | Válasz erre | #21
Lehet,hogy ők tudnak emberi nyelven beszélni.Habár jó kérdés,mondjuk az Óvilág nyelveit beszélik,mert honnan tudta anno a Főmágus,mikor-tegyük fel-nyelvet adott nekik,akkor milyen nyelven tudjanak beszélni?
2013. február 10. 13:55 | Válasz erre | #20
Tudsz harcosként is, ha az előző könyveket sikeresen végigjátszottad.
Igaz, akkor nem varázslattal, de a titkukat megismerheted.
2013. február 10. 03:24 | Válasz erre | #19
Ha már itt tartunk, hogyan tudunk harcosként beszélni a sárkánykígyókkal? Elvileg csak a varázsló tud kommunikálni az állatokkal, és csak akkor, ha rajta van a Zöld hajú paróka...
[smiley]nevetes2[/smiley] Jájájá bűvös csákó, jájájé!!! [smiley]nevetes2[/smiley]
© alexis
2013. február 8. 14:24 | Válasz erre | #18
Igen,és még az rossz benne,hogy a végén,ha nem ölünk meg egyet sem,nemcsak szerencse pontot veszítünk(ez végülis evidens),nade életerőt,és ügyességet?Hogyan,bánatunkban elgyengülünk?És mi van akkor,ha pont annyi az életerőm,amennyit ezért veszítek?A hegyek lábánál megöl a szégyen?Sőt,2 kígyóval mindenképp összefutok,nem is értem a kérdést....hát nem játszotta végig Jackson anno a saját könyvét,mielőtt a nyomdába vitte?
2012. november 24. 22:14 | Válasz erre | #17
Ezzel èn is talàlkoztam. de a 7et megöltèl se rossz, mivel a napkìgyòt elkapta a banya ès emiatt nem lehet elintèzni :). a legjobb rèsz viszont a rejtvèny volt, felül ròmai szàmmal az 59 :D . arra viszont kìvàncsi lennèk, hogy a 8as pontra hogy lehet eljutni? a nomàd tàborban van, de az odavezetö pontot nem talàlom
2012. augusztus 24. 16:42 | Válasz erre | #16
Ja, még egy: a legvégén Jackson megkérdezi, hogy hány sárkánykígyót sikerült megölnöm vagy fogságba ejtenem. A levegőkígyóval és az időkígyóval kikerülhetetlenül végeznem kellett, mire eljutok ehhez a kérdéshez, úgyhogy felesleges volt a 0 és az 1 válaszokat részletezni. Gondolom előre megírta a végét, aztán nem javította ki, miután megírta az ahhoz vezető utakat.
2012. augusztus 24. 15:26 | Válasz erre | #15
Végre sikerült befejeznem.
Anno ez volt az egyetlen része a sorozatnak ami megvolt, ráadásul egyik első KJK-m volt. Nem tudtam hogy térképet tanácsos rajzolni, sikerült is mindig eltévednem a kősivatagban/sztyeppén, úgyhogy nem sikerült anno sosem rendesen végigjátszanom, mert a holdkígyó sosem volt meg, a fölkígyót meg sokszor elvétettem. Fenestrára nem is emlékeztem, lehet hogy őt is kihagytam.

Nem könnyű térképezni, az tény. Még neki kell futnom egy arányos változatnak, mert ami most van, azon az irányok összevissza kanyarognak... :)

Harcosként 2 játéktechnikai hibát találtam:

1. harcosként az időkígyó infója szabályosan nem szerezhető meg:

[spoiler]a kígyógyűrű általános szabálya ugye, hogy amikor először találkozuk az adott kígyóval (3-asra végződő fejezetpontnak illik lennie), akkor onnan -14, és kicsikartuk a jótanácsot a sárkánykígyóból. Az időkígyóval azonban a 295-ös ponton találkozunk először, innen 103-mal kardot ránthatunk ellene, 53-mal pedig varázsolhatunk ellene. Ha a kardot választjuk, jön a hirtelen halál (bár előtte még informálódhatunk), ha varázsolunk, megemlíti a könyv, hogy lehetséges jobb megoldás is, de egyébként az informálódás után visszairányít a 103-hoz és marad a gyötrelmes halál. Varázslóként az 53-astól jönne a mocsári goblinoktól kapott LIX varázslat. Harcosként azonban kifejezetten arra utasít a könyv (az amúgy igen béna és erőltetett 330-as pont szerint), hogy már a 295-ös ponton használjuk a LIX-et, tehát az időkígyót már azelőtt megöljük, hogy használni engedte volna a könyv a gyűrűt.

A megoldás az lett volna, ha a 295-ös pont 3-asra végződik, innen harcosként és varázslóként is használhatnánk a gyűrűt közös FP-tal, az 53-as és 103-as pontok pedig nem 3-asra végződnének. Tulajdonképpen egy felesleges fejezetpontot is spórolhattunk volna így, de persze ebben a sorozatban ez nem volt szempont.[/spoiler]

2. a térkép szerint nyugat-kelet irányban kelünk át a sivatagon az erdőig, a tóhoz és azon túl a mocsárhoz. A szöveg leírása és az ez alapján rajzolt térkép szerint azonban végig dél felől északnak haladunk... :)

Nem hiba, de extra szemétség, hogy harcosként nem tudunk Fenestra bizalmába férkőzni, ezért nem kapunk olajat és tippet sem arra, hogy a mocsári goblinok megjelenésekor számítani kell az időkígyó \"ellenszerére\". Harcosként ki mészárolna le magától 4 érdektelen ellenséget, akiket simán ki is lehet kerülni? :)

Az elírások/fordítási hibák a hibalista topikban következnek (a teljesség igénye nélkül, persze).
2012. július 22. 22:24 | Válasz erre | #14
Akkor nincs Vízkígyó:)
2012. július 22. 20:56 | Válasz erre | #13
Oké, de arra meg ott az ellenvarázsige, a VAR kódjelű. Ráadásul, ha a lassítóvarázstól lelassul annyira, hogy eltalálható legyen, nem is kéne megint \"darázsolni\", hanem már karddal is mehetne az öldöklés :)

Térkép alapján azt is észrevettem, hogyha megkerülném a tavat, sokkal közelebb lennék az erődhöz :)
2012. július 22. 18:36 | Válasz erre | #12
Azért akinek hatalma van az Idő fölött, nem hiszem, hogy egy szimpla lassító varázs meg tudná állítani.
© twillight (Kövérorr)
2012. július 22. 16:12 | Válasz erre | #11
\"Az egy dolog, hogy ha nincs nálam a síp, nem tudom megkerülni a tavat (le is kopna ám a lábam)\"

Hja, miután átvágtál egy fél kontinensen, az a pár pluszmérföld már végzetesen megterhelő lenne xD
2012. július 22. 14:41 | Válasz erre | #10
Borító:
Eléggé igénytelen, és ocsmány. Fenestrát mutatja, kristálygömbjében pedig a Napkígyó. Tudtommal az Elfek nem így néznek ki, mint egy marslakó, amennyit meg a félelmetes Sárkánykígyóból mutat…jobb nem beszélni.

Grafikák:
Ugyanaz az illusztrátor, mint az előző két kötetnél, ennek megfelelően a színvonal is „megvan”. Alig látni élethű, emlékezetes grafikát. Van egypár jól sikerült rajz - a forgószél, a Szikladémon, a Halálszellem, és a borítóról szintén van egy valamivel jobb kép – tehát vannak viszonylag jó képek elvétve, a nagytöbbsége azonban itt is ronda. És igen: tollpenge.

Történet:
Az előző két kötet közvetlen folytatása. A mampangi gonosz Főmágus hét teremtménye szaglászik utánunk, hogy megtudják, mire készülök – hét Sárkánykígyó, mindegyiknek egy-egy természeti jelenség adja az erőt. Érdekes módon itt nem kifejezetten feladat, hogy öld le mind a hetet, hanem egyszerűen csak juss át élve Baklandon, és érkezz meg Mampangba.

Nehézség:
Könnyebb, mint a második rész. Egyrészt, mert itt már minden varázstárgyat megszerezhetünk, ami „darázsoláshoz” kell, másrészt pedig a Sárkánykígyókat gyakorlatilag lehetetlen elvéteni – össze fogunk futni legalább néggyel. És hogy még egyszerűbb legyen a dolgunk, nem is kell „darázsolni” ahhoz, hogy legyőzhessük őket, mindegyiknek van egy gyenge pontja, úgyhogy ha nálunk van egy adott tárgy, gyakorlatilag harc nélkül leölhetjük őket. Van viszont két igen fontos pont, amit nem szabad elhagyni: Fenestra, és a Szélhámos. Aki fegyverrel megy nekik, már el is kúrta a küldetést, de frankón ám…

Főellenség:
Nincsen, helyette hat „kisfőnököt” kell megverni. Végülis ez is egy megoldás. Igen, jól olvastátok, HATOT. Még „darázsolás” nélkül se túlságosan nehéz.

Ami tetszett:
Akárcsak a várost, a kakhabadi kietlen pusztaságot is remekül leírták és megvalósították. Hogy mégse legyen túl egysíkú a kaland, van Snatta erdős és tavas epizód is, minden igényt kielégítve. A szereplők és a mindenféle ellenségek változatosak, sokszínűek, nem kommersz „goblinorkcsontvázzombitroll” variációkat kell irtani újra meg újra. Egy-két masszívabb ellenséget leszámítva egyiket sem nehéz megölni. Életerőből van elegendő, az ügyesség pontoknak itt valahogy nincs akkora presztizsük, ha pedig kihasználtuk a szerencsesütis hibát Kharéban, szerencsepontokból se lesz hiány sohase, Fenestrától pedig elcsereberélhetünk minden tárgyat a végtelen zöldhajú parókákért. És ha ez még mindig nem elég, az Elf karavánnál pénzért is megvásárolhatunk jópár hasznos dolgot.
Ha végigjutottunk Kharé kikötővárosán, és segítettünk a vak koldusnak, akkor kaptunk tőle Kígyógyűrűt – ez nagyon hasznos, mert a Sárkánykígyókat ezzel ki lehet faggatni, elmondanak nagyon sok hasznos dolgot a mampangi erőddel kapcsolatban. Szükség is lesz rá, mert a sorozat negyedik részét pár százszor biztos újrakezdjük majd…
Kifejezetten tetszettek a különleges szereplők, amikkel eddig sehol máshol nem találkoztam – az a miniatűr tornádó nagyon ötletes volt, vagy hogy a Levegőkígyó a révész összetöpörödött testéből száll elő, vagy az Időkígyó hatalma, hogy megdermeszti az időt…ehhez hasonlókat csak a Mélység Rabszolgáiában vagy a Varázsló Kriptájában találtam eddig, és ez tök jó! És végül a halálpontok is kitűnőek – elkap a forgószél, vagy az Időkígyó általi halál…eszméletlen!

És ami nem:
Nagyon kevés olyan dolog volt ebben a könyvben, ami nem tetszett, úgyhogy a sorozat második legjobb kötete szerintem. A legtöbb gond még mindig a „darázsolással” akad – például nem egyértelmű, milyen tárgyat kell Aranyékszernek vagy Ékkövekkel díszített medalionnak titulálni. Elvileg a Shamutanti domboknál fölszedek ékköves medált, gyakorlatilag meg Kharéban is kapok a fejemre ha a repülős varázslatot alkalmazom, merthogy nekem olyanom nincs. Az is csúcsröhej, hogy először ebben a kötetben szedhetek fel Kőport, ami ugye a kővé változtatáshoz kell. Persze, mert a Shamutanti domboknál biztos nincs kőpor! Porrá törni a követ meg ugye túlságosan alantas feladat egy mágusnak…ő mindent készen kell hogy kapjon! Legközelebb már külön TESZKÓ áruházat fognak nyitni neki Mampangban, varázscikkekkel – Zöld Fémgyűrű akció csak most, csak neked! Négyet fizet, infarktust kap! Szkennelje be klubkártyáját!
Igen, szóval a varázstárgyakkal lehet kavarodás itt, mivel itt a könyv feltételezi már, hogy minden varázslathoz megvan a szükséges tárgyad. Hogy mégse legyen olyan egyszerű a dolog, itt is csupa-csupa oda nem illő varázslatot kínál fel a kedves könyv, ha pedig egy varázslat mégis működne, rögtön jön a kifogás, hogy most épp miért nem jött össze a dolog. A Klattaember felveszi az óriásfogat a földről, és úgy már nem hat a varázs, a Fojtóbokrot nem lehet kővé változtatni, mert növény…mi a fenének ez az idegesítő, fölösleges kukacoskodás, ok nélküli szopatgatás!? Muszáj ezt csinálni? Most kinek jó ez?
Fordítás-ügyileg rendben van a könyv, és az 59. oldalhoz tartozó létfontosságú grafika is benne van, itt is akadnak elírások, a Hét Kísértetes halálpontnál is, amikor a szöveg Sárkánykígyót emleget, holott semmiféle sárkánykígyóról nincs ott szó (ez többször is megesik a könyvben…a fordítóknak sárkánykígyó-fétisük lehetett).
Gondolom megkérdeztétek, mi az, hogy csak hat Sárkánykígyót tudunk elintézni, amikor a könyv címe HÉT Sárkánykígyó. Ezen rengeteg kalandozó felháborodott – jogosan. A Napkígyót elkapta Fenestra, így nem lehet megölni.
Mint említettem, a szereplők többé-kevésbé rendbe vannak, de hiba azért itt is akad. Elvileg a szekérkaravánnál ajándékot kapnék az öreg Elftől, ha vásárolok tőlük, gyakorlatilag meg semmit nem kapok. Azt is igen idiótának találom, hogy az Időkígyót csak a versikével lehet meggyengíteni, a könyv ott NEM enged „darázsolni” semmit, holott van kifejezetten ilyen lassítós mágiám. Ugyanilyen nevetséges szarozás van az Ilklala-tó partján is. Az egy dolog, hogy ha nincs nálam a síp, nem tudom megkerülni a tavat (le is kopna ám a lábam), de például átrepülni se enged fölötte, holott a reptetős varázslat kifejezetten hasznos volna – a varázslat leírásában is szerepel: addig maradunk a levegőben, amíg kedvünk tartja. 2 életerő pont fejében nem akkora nagy kunszt átrepülni a tó fölött, de hát látjátok, a könyv ennyire rugalmatlan. Bezzeg máskor, amikor pont semmi értelme,akkor engedne röpködni…áh…
© twillight (Kövérorr)
2012. július 1. 18:18 | Válasz erre | #9
Szvsz az írós topicba lenne érdemes ezt. És most komolyan tőlünk vársz ötleteket? Hajaj.
2012. július 1. 14:20 | Válasz erre | #8
Részemről nagy öröm, hogy még egy új ember csatlakozik a könyvíráshoz!
Azonban szerintem neked kellene kigondolni és megvalósítani az ötleteket.
2012. július 1. 09:20 | Válasz erre | #7
Kedvet kaptam én is megpróbálkozom a könyvírással.
A Napkígyó című könyvet kezdtem el mely a királyok koronája visszaszerzése után játszódik.A varázslatok könyvének összes varázslatát meghagyom de szeretnék új varázslatokat is beletenni.
Ötleteket várok.
2012. június 6. 10:33 | Válasz erre | #6
Játéktechnikai változás nincs(bár egyre több mágia alkalmazható),a belső illusztrációk színvonala és a nehézségi szint maradt az előző könyvéhez mérten(persze nem kötelező kicsinálni minden kígyót,de ha nem akarunk Mampangban plusz extra mennyiségben szívni,mindenképpen melegen ajánlott!),minden más visszaesett!A borító itt kivételesen kimondottan rossz;a hangulat bár rossznak ugyan nem nevezhető,de valószínűleg a közeg adta lehetőségek miatt is gyengébb mint a kharéi!Sőt talán csak néhány szituációja hozza a Shamutanti dombokkal egy szintre!Az nyersebb,itt meg számomra sok az időhúzó,helykitöltő üresjárat!
Nem annyira rossz ez a sztori amúgy ahogy ennyi szövegem alapján lejöhet,csupán Kharé és Mampang között egy hullámvölgy!
10/7
Tedd azt másokkal,amit szeretnél hogy veled tegyenek meg,illetve ne tedd,amit magadnak sem szeretnél!
2011. december 26. 16:19 | Válasz erre | #5
Igen, ehhez tényleg jól ért Steve, minden második könyve ilyen:D
2011. december 26. 14:20 | Válasz erre | #4
Kétségtelenül nehéz ez a kaland, nekem tetszett ez a sárkánykígyós dolog, bár a vége felé már tényleg úgy éreztem, a fülemen is kígyók jönnek ki, kicsit túlzásba vitték aztán. A hét sárkánykígyót elég egyszerű elcsípni, olyan nincs hogy egyet se ölsz meg, pl. az időkígyót, meg a levegőkígyót lehetetlen elkerülni, és volt jópár fantáziadús halálnem is...pl. az a kis tornádó, meg az időkígyó...

Ökörségek persze ebben a könyvben is voltak: Miért kell feltétlenül a révész ahhoz, hogy átkeljünk az Iklala-tón??? Természetesen nem lehet megkerülni, le is kopna a lábunk! Szerencsére itt már többé-kevésbé normálisan lehet "darázsolni", de még itt is gyakori az a fajta szopatás, hogy csupa hasznavehetetlen varázslatod van, az időkígyónál már azzal se bajlódtak, hogy kiadják a választható varázslatok listáját, hanem egyszerűen csak nemtudszvarázsolni oszt kész :P

Roppantul imádom, amikor a könyv igyekszik "megmagyarázni", hogy ez meg az a varázslat most éppen miért nem működött. Ha nincs meg hozzá a tárgyam, az a baj, de ha megvan, a könyv akkor is talál valami ürügyet, hogy most éppen miért nem működött a varázslat, vagy miért is nem volt semmi hatása. Sz'tem ez vastagon a "szopatás" kategória.
© CatDog
2011. december 24. 13:29 | Válasz erre | #3
Irtó jó ötletnek tartottam ezt a "kígyós hírvivőket" mikor kilépsz a semmi közepébe már elstartolnak és viszik az infót a Fő Mágusnak, gyakorlatilag ugyanza mint a Shamuntanti Dombok csak vadabb tereppel és a 7 küldönccel szerint elég jó kis könyv. Bár a Snatta-Macska adja benne :DDDDD
© Enzo55
2011. december 13. 14:48 | Válasz erre | #2
Szerintem a Shamutanti dombok után ez a legkönnyebb rész, Kharéban a versrészletek eléggé megnehezítik a "becsületes" kijátszást, elég csak a "csókos" részre gondolni, ha nincs angoltudás. A Hét Sárkánykígyóban tovább lehet menni anélkül hogy levadásznád az összes sárkánykígyót, igaz rengeteget segít az utolsó rész kijátszásában ha mégis sikerül. [spoiler]Ja és 7 infót is összeszedhetsz a gyűrű segítségével![/spoiler]
2011. december 9. 15:24 | Válasz erre | #1
Na ezt már várom hogy újra végig tudjam rágni ha meglesz a 4. rész. Anno sehogy sem sikerült kijátszanom. Persze akkor még nem rajzoltam térképet.