Zagor.hu
Zagor.hu fórum
1 – Halállabirintus
BejelentkezésElfelejtett jelszó
Gondolatok a könyvről (11)
Kisebb Spoilerek.

Mindmáig ez az egyik legkedvesebb kaland számomra. Pedig csak "egy kis" dungeonozás. Azt hiszem, hogy ebben a könyben minden megvan ahhoz, hogy belopja magát a szívünkbe. Kivételesen nem szeretném szapoírtani a szót, inkább egyszerűen leírom, hogy mik tetszenek benne: jó háttér, megfelelően darkos hangulat, izgalom, társ, próbamesterek, erős ellenfelek, feladványok - egyszóval az egész könyv úgy jó, ahogy van!

Ha valamire, akkor erre tényleg rá lehet mondani, hogy alapmű és kötelező!
© Nheil
A Halállabirintus 1984 első KJK-ja volt. Nincs új a nap alatt, csatlakoznom kell a többséghez, ez Livingstone egyik - ha nem a - legjobb története. De összességében is ez az év szerintem az aranykor volt számára. Már kiforrott a játékkönyvírói vénája és még rengeteg új és kreatív ötletet tudott felmutatni.
Valljuk be, már a háttértörténet megvesz minket kilóra. Ki ne akarna egy ilyen halálos erőpróbán részt venni, természetesen a karaktere bőrébe bújva? Nincs most világmegváltási feladat, a cél pusztán a túlélés.
Ez a könyv egységesen hozza végig a szintet, nincsenek oda nem illő részek, az írási minőség megmarad az elejétől a végéig. Rengeteg az életveszélyes szituáció és kemény ellenségek állnak utunkba. Ebben a könyvben már sokszor kell a kockára hagyatkozni, harc, vagy tulajdonságpróba formájában. Annak ellenére, hogy végig ugyanaz a helyszín, nem válik unalmassá, monotonná.
A könyv nehézségi foka magas. Nem extrém módon, de el kell találni az ideális utat és a kijutáshoz elengedhetetlen tárgyakat is össze kell szedni. A halálcsapdákról természetesen nem is beszélve. Nem hiszem, hogy létezik bárki is, aki elsőre végigjátszotta, Livingstone első 3 könyvében szerintem azért volt erre halvány esély. Itt már ez esélytelen. Ugyanakkor nagy a sikerélmény, ha többszöri próbálkozás, térképrajzolás után az ember sikeresen kijut a labirintusból.
Apró negatívum, hogy a riválisaink a labirintusban nagyon esetlegesen jelennek csak meg. Irreális, hogy bár előttünk haladtak, mégis alig hagynak nyomot maguk után, a szobák érintetlenek, mielőtt belépünk. Ezt a vonalat jobban ki lehetett volna dolgozni, de annyira nem rontja azért az összhatást.
10/9
 
[b]Borítóterv[/b]
Egész csinos munka! A borítón a labirintus egyik szörnyetege, a Vérvad látható, amint épp táplálkozni készül. A grafika maga szépre sikerült, de a szörnyeteg és az elnevezése – ti is látjátok – nem a legfélelmetesebb kreatúra. No de ez nem a grafikus hibája :)

[b]Grafikák[/b]
Ezekben sem találtam hibát, jól néznek ki, és akárcsak a borító, ez is csinos munka. A barbár az egyik rajzolt képen kicsit Ozzy Osbourne-ra hajaz, de ezzel nem ócsárolni akartam a grafikát.

[b]Történet[/b]
Vállalkozó szellemű kalandort alakítunk, aki Fang városának hírhedt helyi nevezetességén vesz részt – a Halállabirintuson! Aki élve kijut onnét, tízezer aranytallér nyereményt söpör be, és megszerzi a „Halállabirintus bajnoka” címet is! A halálos játszma élesben megy; öt versenyző megy be…és vajon hányan jönnek ki?

[b]Nehézség[/b]
Nem olyan vészes, de túl lazán sem szabad venni. Akkor van gond, ha a játékos nem jön rá idejekorán, miket is kell keresnie, hogy sikeresen kijusson a Halállabirintusból. Van pár jó kis furmányos csapda, de igazán komoly ellenfél „csak” kettő van – a Verembestia, és a borítón látott Vérvad, esetleg az Óriás Skorpió. A legfőbb nehézséget az utolsó kapu kombinációs zárjának kinyitása jelenti, lefogadom, itt vérzett el a játékosok nagy százaléka.

[b]Főellenség[/b]
Nincs semmilyen főellenség, helyettük több kisebb-nagyobb akadály és ellenség van…például az előbb felsoroltak. A fő gondot az utolsó kapu okozza, ugyanis három drágakövet kell találnod hozzá, és ha ez még nem elég, ki kell találnod, a drágaköveket milyen sorrendben rakd be a kapu kombinációs zárjába. Ha elkúrod, jő a villámcsapás…pár próbálkozás után jóéjszakát…

[b]Ami tetszett[/b]
A labirintus remekül meg lett tervezve, sok az össze-vissza tekergőző alagút, és változatosak a mindenféle csapdák és akadályok – például a spóragolyó, a harang, vagy a kék fénysugár a mennyezetről. Remekül megadják a labirintus hangulatát a különféle teremtmények is – vannak köztük kommersz szörnyek, mint a Goblinok és az Orkok, de különlegességekre is akadhatunk, például az Imitátor. Az is figyelemreméltó húzás, hogy egy ideig szövetségesünk is akad – az egyik versenytársunk, Throm a barbár, bár őt később egy erőpróba alatt elveszítjük majd, cserébe viszont kinyírhatjuk az idegesítő próbamester Törpét is. Szert tehetünk különféle hasznos eszközökre, extra fegyverekre, bár élettöltőből lehetne azért több is.

[b]És ami nem[/b]
Vannak meglehetősen erőltetett csapdák is, például a láthatatlan fal, és a facölöpök, amik szálkákat lövellnek. Enyhe túlzásnak találom, hogy pár nyomorult szálka miatt akár 6 életerő pontot is elveszíthetünk. Kellemetlen élmény volt a másik versenytársam, a lány elveszítése is…na őérte igazán kár volt, a barbár haverom halála valahogy nem különösebben rázott meg, legalábbis nem annyira. Az „alagútőrségen” pedig szintén jót nevettem…nem elég hogy a labirintus tele van halálcsapdákkal, szörnyekkel, meg Próbamesterekkel, neeem, még kell alagútőrség is. Hát pffff.
Nem volt az se fair dolog, hogy a vörös folyadékkal teli serleghez lehetetlen hozzájutni egy csapda miatt. A könyvben van pár elírás és fordítási hiba, például mikor a kezemmel a lyukba nyúlok a csáklyáért, gladiátor őrök helyett Ork őrök támadnak ránk, a Törpe pirulái közül mindkettő 2 ügyesség pont veszteséget okoz, holott az „L” jelűtől 2 szerencse pontot kellene veszteni. Nincs rendben a 48. és a 242. pontokon az ájulás-magunkhoz térés se. Ezeket leszámítva azonban nincs különösebben súlyos gond a könyvben.
© SangForrás
 
[b]Design[/b]
Szerintem az egyik leghatásosabb borító a [i]Halállabirintus[/i]é. A Vérvad gusztustalanul gyönyörű megjelenése, ahogy nyelvével csettint egyet, és ahogy a sok-sok szemével egyenesen ránk bámul… brrr. Tökéletes.

[b]Illusztráció[/b]
Ian McCaig rajongó vagyok, szóval nem lesz nagy meglepetés, hogy azt írom, hihetetlenül jó hangulatot teremt az alkotásaival. Ezek egyértelműen művészi grafikák, és szinte egyetlen elnagyolt kép sincs köztük – jó, talán a 393-asnál mintha már kifogyott volna a szufla. Kedvenceim a 74-es (a félelmetes Tükördémon), a 170-es (a kígyóval küzdő lány, mint tinédzserkorom meghatározó szexuális élménye), a 210-es (az a rémület az arcon!), a 230-as (vicces troglodyták), a 364-es (az utolsó ajtó a gnómmal), de a 60-as (törpe próbamester) is borzongatóan jó. Na lépjünk tovább, mielőtt felsorolom az összeset.

[b]Háttértörténet[/b]
Régi adósságot rovok le önmagammal szemben, hisz a legelső Magyarországon kiadott KJK-ról van szó, valahogy mégse sikerült róla írnom egészen mostanáig. A sztori az „ős-klasszikus” vonalat erősíti. Nagyjából ugyanaz, mint a [i][url=https://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=9]Bajnokok próbája[/url][/i], csak ezúttal önként és dalolva nézünk szembe Szukumvit báró agyszüleményével. A cél a vagyon és a hírnév – végre valami kevéssé heroikus törekvés. A háttérleírás amúgy elég hangulatos lett, ahogy a napjaink telnek a próba előtt.

[b]Rendszer[/b]
A hagyományos rendszer. Nincs extra.

[b]Eredetiség[/b]
Hehe, hát ezt hagyhatnánk is ugyebár, de azért akadnak érdekes kreatúrák a labirintusban. Az ajtó alakját felvevő Imitátor például bejött.

[b]Kihívás[/b]
Nem lett egy durva könyv, kötelezően megszerzendő tárgyból is csak három van: smaragd, gyémánt és zafír. Ezekkel persze előfordulhat, hogy nem a jó irányba megyünk, így nem találkozunk valamelyikkel, de ezt már megszokhattuk. Érdekes, hogy a „must have” ékköveken kívül még egy csomó másik ékkőt is találunk, nem tudom, ennek van-e valamilyen különösebb oka. Ha megvan a három drágaság, akkor a végén kell egy kis szerencse is, hogy jó kombinációban dugjuk be őket a kivezető kapuba.
Ezen felül persze akad néhány hirtelen-halál, és elég szép mennyiségben lehet Ügyesség és Életerő pontokat is veszíteni (leginkább csapdák által), ha bénázunk.

[b]Főgonosz[/b]
Az nincs, bár vannak „főbb” ellenségek. Ilyennek nevezhetjük a törpe próbamestert, akivel mondjuk nem feltétlenül kell személyesen megküzdenünk, de a feladatait meg kell csinálnunk. A Vérvad is egyfajta felturbózott szörnyike (totálisan nem is lehet elpusztítatni), és a Mantikórral is szembe kell néznünk.

[b]Hangulat[/b]
A hangulat jó, az elején abszolút bele lehet képzelni magunkat hősünk bőrébe, ahogy belépünk a labirintusba. Ami viszont kifejezetten vicces, hogy nevével ellentétben a hely durván lineáris, legalábbis az első fele. Csak ideiglenes leágazások vannak, semmi bonyolultság, talán az egyik legkevésbé szerteágazó könyv. Később azért jobb lesz a helyzet, de azért azzal sem nagyon növekszik az újrajátszási faktor.
Kicsit fura szájízzel olvastam nindzsáról, dinoszauruszról, vagy Doppelganger italról (még jó, hogy a Titánon is tudnak németül). Szóval lehet érezni olykor a fantáziátlanságot, de azon is beharaptam az ajkam, amikor elérkezünk a maró iszaphoz, és nincs lehetőségünk visszamenni a tíz méterrel korábban látott gólyalábakért. Miért? Nem csapódott le mögöttünk egy vasrács, vagy ilyesmi. Persze, inkább marassuk szét a lábunkat, ha nem fizettünk…
Jól vannak ellenben megcsillantva a karakterek személyiségei, akikkel összefutunk (nem sok van belőlük). Throm, a barbár mogorva külseje arany szívet takar, de a törpe próbamester sem fél kimutatni az érzelmeit, mint ahogy a kapuőr gnóm is legszívesebben menekülne a [i]Halállabirintus[/i] poklából. Akad néhány félrefordítás és hiba, de ezekkel most nem foglalkoznék, csak annyit mondok, hogy nyugodtan nyomjatok egy próbát a könyvvel. Egy falat klasszikus.
A Halállabirintus szuper. A történet szerint öt másik kalandozó társaságában behatolsz egy különleges labirintusba, hogy teljesítsd a ,,Bajnokok Próbáját,'' mely erőt és ügyességet kíván meg a jelöltektől. Soha senki nem élte még túl a próbát, így Szukumvit báró 10.000 Aranytalléros fődíját sem vihette még el senki. Milyen kár.

A háttértörténet remekül passzol a Kaland, Játék, Kockázat műfajába. Miután elég sok kaland jut el előbb-utóbb egy kanyargós útvesztőbe, az egészet ebbe a környezetbe helyezni zseniális húzás volt. Ennek köszönhetően pedig arra is lehetőség nyílik, hogy a legkülönfélébb csapdákat és szörnyeket vonultassa fel a kaland anélkül, hogy megtörné a történet logikáját. És azt elhiheted nekem, hogy rengeteg különös dologgal lehet itt találkozni, melyek egy része ráadásul teljesen értelmetlennek tűnik akkor. Rengeteg zsákutca és tévút is került bele. Én elvárom egy játékkönyvtől, hogy kihívást jelentsen, a Halállabirintus pedig pont ilyen.

A könyv persze nem tökéletes. A legnagyobb problémám vele az, hogy az ellenfelek időnként túlságosan erősek, annak ellenére is, hogy a bevezető szerint a helyes úton haladva bármilyen kezdőértékekkel végig lehet jutni. Ez nem igaz. Hacsak nem vagy hihetetlenül ügyes a kockadobásoknál, legalább egy 9-es ÜGYESSÉGRE és SZERENCSÉRE van szükséged ahhoz, hogy kijuss az útvesztőből.

Szóval dobj ki egy jó karaktert, és vágj azzal neki a kalandnak. Ha rátalálsz egy példányra, mindenképpen érdemes végigolvasnod. Nagy kihívást jelent, és még ha pontosan tudod is, mit kell tenned, akkor is szükséged van némi szerencsére. Nagy kár, hogy az ellenfelek egy része el lett rontva, ellenkező esetben gond nélkül megkaphatta volna a tíz pontot.
Értékelés: 10 / 10
A Kaland, Játék, Kockázat könyveket az alapjaihoz visszavezető [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=12]Tolvajok Városa[/url] által elért hihetetlen sikereket követően Ian Livingstone megírta a sorozat -- és talán a játékkönyvek -- legsikeresebb darabját. A Halállabirintus hatodikként jelent meg a Puffin kiadásában. A műben Ian Livingstone sikeresen ötvözte egy vérbeli KJK könyv minden lényegi részét, mellyel egy olyan élményt jelentő könyvet sikerült összehoznia, amit a játékos nem fog egykönnyen elfelejteni.

A Halállabirintus profin lett megszerkesztve és szövegezve. Az egyetlen helyes úton lehetőségünk van találkozni mind az öt ellenfelünkkel, akár élve, akár holtan. A benne található találkozások pedig a KJK sorozat legjobbjai közé tartoznak. A nindzsa elleni harc, a Vérvaddal történő összecsapás, a Thrommal történő párbaj, a Próbamester Minotaurusza vagy Skorpiója elleni harc csak néhány azokból az eseményekből, melyek azután is a játékossal maradnak, hogy letette a könyvet.

A kaland elég hosszú, és komoly kihívás elé állítja az olvasót. Ahogy azt Livingstone-nál már megszokhattuk, össze kell gyűjteni bizonyos ékköveket a kaland során, melyek segítségével ki lehet majd jutni az útvesztőből és meg lehet szerezni a nyereményt, ami ezért ját. Ha ehhez hozzávesszük Ian McCaig hihetetlen illusztrációit, szinte méltánytalannak érezhetjük, hogy egy játékkönyv ennyire tökéletes lehet.

A Halállabirintus a mai napig egy rendkívül megfogó olvasmány, és a valaha megírt legjobb KJK könyvek között van a helye. Személy szerint úgy gondolom, hogy ez a műfaj alfája és ómegája.
Értékelés: 9.6 / 10
Egy igazi klasszikus. Nem sok olyan kaland van, amire ezt mondtom, de ez megérdemli a címet. Ian Livingstone, a játékkönyv műfajának szinte vitathatatlan királyának (Jackson és Hand elég közel járnak hozzá) könyve, egyben a legjobb alkotása.

Az alapsztoriban nincs semmi kiemelkedő, új szabályokat sem vezetett be, azonban a kaland egyszerűsége és egyben nehézsége nagyon jóvá teszi. A hírhedt Szukumvit báró egy rettegett labirintust épített, hogy ezzel tegye híressé városát, te pedig a 10.000 Aranytalléros fődíj reményében jelentkeztél rá, hogy átjuss rajta. Egy kicsit olyan, mint a Legyen Ön is milliomos egy ősibb -- és halálosabb -- verziója.

Lássuk az értékelést. A könyv maga remekül megírt, Iain McCaig illusztrációi pedig remekül passzolnak a kaland légköréhez. Ezért két hüvelyujjat is érdemel. Szerepelnek benne a szokásos elemek -- a fejtörők, hogy megszabaduljunk egyik-másik versenytársunktól. Egyikükkel még össze is barátkozhatsz, csak hogy nem sokkal később megöld a következő Próbamesterrel való találkozáskor. Egyszerűen zseniális.

Egyetlen problémám van vele, mégpedig a befejezése. Szerintem egy kicsit elégtelen. Tizenöt sor csak egy közepes fejezetpontra elegendő. Ugyanez a hiba jelen van [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=6]A Káosz Fellegvárában[/url], [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=2]A Tűzhegy Varázslójában[/url] és [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=16]A Végzet Erdejében[/url] is. Ezt leszámítva szuper a könyv. Mindenképp szerezz be belőle egy példányt, és játszd végig. Most rögtön. És te is tudni fogod, milyen remekmű került a kezeid közé.
Értékelés: 9 / 10
A cím elég jól felkelti az ember figyelmét, és ha ösztöneidet követve leemeled a könyvet a polcról, nem fogsz csalódni. Ian Livingstone 1984-es könyve hatodiknak jelent meg a sorozatban, és -- véleményem szerint legalábbis -- az első olyan, ami megütötte [url=http://zagor.hu/?oldal=konyv&konyv=2]A Tűzhegy Varázslójának[/i] szintjét. A kaland Allansia északi részén játszódik. Szukumvit báró, akinek a neve egyet jelent a zűllöttséggel, vezeti Chiang Mai tartomány Fang nevezetű városát.

A település hírnevének öregbítése -- és vagyonának gyarapítása -- érdekében a férfi életre hívta a ,,Bajnokok Próbáját.'' Az esemény helyszíne a település mellett elterülő hegy gyomrába vájt, direkt erre a célra létrehozott labirintus, melyet halálos csapdák, szörnyek és fejtörők
tesznek változatossá. Nem kell sok ész ahhoz, hogy rájöjjünk, miért is nevezik Halállabirintusnak a helyet. A báró terve rendkívüli sikert aratott. Az esemény rengeteg, hírnévre és gazdagságra vágyó kalandozót vonzott oda a környékről, akiket pedig követett a tömeg és pénzük. A labirintus ugyanakkor beváltotta a nevéhez fűzött reményeket, ugyanis senki, aki nekivágott, nem tért még vissza belőle. A helyszín tehát adott, egyszerű, mégis rendkívül vonzó. Úgy döntesz, hogy öt másik bajnokjelölttel együtt te is megkísérled a lehetetlent. Társaid leírása csak még tovább fokozza a kaland izgalmait.

Amint belépsz a labirintusba, a könyv hangszíne megváltozik, a kinti, ünnepélyes, karneváli hangulathoz képest nyomasztóvá válik. Itt kezdődik igazából a kaland, mely beteljesíti a felé támasztott elvárásokat. Minden itt van, ami csak kell: szörnyek, melyekkel végezni kell; csapdák, amiket el kell kerülni; tárgyak, amiket meg kell találni; és talányok, amiket meg kell fejteni. És ehhez jön még pluszba a lehetőség, hogy helyenként akár még jelölttársainkkal is összefussunk.

A kellemetlen a dologban az, hogy csak egyvalaki zsebelheti be a fődíjat! De a legjobb az egészben mégis az, ahogy mindezek összeállnak. A labirintus aránylag könnyen indul, és minél mélyebbre hatolunk a belsejébe, annál nehezebbé válik. A könyv remekül meg lett írva és könnyedén magával ragadja az embert. Minden kanyarnál új veszélyekkel kell szembenézni. Livingstone többi könyvéhez hasonlóan a győzelemhez vezető út nem tűr el sok kitérőt, ráadásul úgy is el lehet jutni az utolsó feladványig, hogy minden, a megfejtéséhez szükséges dolgot összeszedtünk volna. Könnyen lehet, hogy ekkor a hajadat fogod tépni, de éppen ez a szép benne. A kihívás. Még ha meg is vannak szükséges tárgyak, a kijutás nem garantált! A labirintus nyomasztó zártsága a történet során folyamatosan jelen van, az újabb és újabb próbálkozások során más és más útvonalakat lehet bejárni, ami tovább növeli az élményt. Így egyszerre lesz nagyobb a kihívás és marad fenn az érdeklődés és izgalom.

Ha a személyes véleményem érdekel, nem fogod tudni elsőre kijátszani a könyvet (sem másodszorra, de még harmadik nekifutásra sem). Iain McCaig remek illusztrációval együtt ez a könyv elég magasra tette a lécet ahhoz, hogy a további köteteket ehhez lehessen mérni. Mindenképpen ajánlom, hogy próbálkozz meg egy végigjátszással.
Értékelés: 9 / 10
Minden kétséget kizáróan ez a kedvencem a Kaland, Játék, Kockázat sorozatból. Ennek egyik oka, hogy a kaland május [a szelek hónapja -- a szerk.] 1-én játszódik, ami egyben a születésnapom is.

A Halállabirintus tele van halálos találkozásokkal, melyek nagy része könnyen a kalandod végét jelentheti, ha rosszul döntesz. Valószínűleg tucatnyi alkalommal meg fogsz halni. Tanulj a hibáidból és készíts jegyzeteket. A rossz utat választva könnyen lelheted halálodat, vagy hagyhatsz ki fontos tárgyakat. A Vérvad termébe több irányból is be lehet jutni!

A feladatot tovább nehezíti a rengeteg ügyesség, erő és szerencse próba, így még ha rá is akadsz a helyes útvonalra, szerencsés dobásokra lesz szükséged ahhoz, hogy célba érj. Sok csatát kell megvívnod, melyek minden kétséget kizáróan le fogják apasztani életerődet. Használd ki azokat a helyeket, ahol lehetőséged van feltölteni tulajdonságaidat.

Érdekes, hogy az egyetlen helyes út során az összes többi jelölttel összefutsz. Az Elf nőtől megtudod, hogy a kijutáshoz ékkövekre van szükséged, melyek helyes sorrendjére semmiféle tippet nem kapsz, így marad a találgatás. És azt is fontos megjegyezni, hogy nem minden, a labirintusban talált kő fog hasznosnak bizonyulni.
Értékelés: 9 / 10
Szerencsejátékos szempontból a Halállabirintusnak nincs sok értelme. Felteszed az életed, vagy legalábbis a szabadságodat potom 10.000 Aranytallérért és némi dicsőségért. Én ugyan nem tudom, mennyire értékeli egy átlagos allansiai az életét, de szerintem ilyen esetben csak akkor vágna bele, ha igen jók az esélyei és egészen biztos lenne benne, hogy a ,,bank'' nem csal. Nos, a jelek szerint tévedek. A háttértörténet szerint sorban állnak a próbálkozók a próbára, amit eleve teljesíthetetlennek hirdetnek, méghozzá legalább annyira a kihívás, mint a pénz miatt. Pedig könnyedén megeshet, hogy már az első kanyar előtt egy hirtelen halál pont van (miért is nincs?). Mindent egybevetve szerintem ez nem azt jelzi, hogy az allansiai kalandozók nem pont azok az észkombájnok, akikhez egy szorult helyzetben szívesen fordulna az ember.

Most, hogy ezt kiírtam magamból, elmondanám, hogy számomra a Halállabirintus testesíti meg a Kaland, Játék, Kockázat igazi szellemét. Had soroljam itt fel, miért is gondolom ezt:

Rendkívül jó neve van. Fantasztikus. Remek a koncepció (a labirintus). Egy útvesztőben játszódik (nyilvánvalóan). Mindenféle teketóriázás, varázslatválasztás, vásárlás vagy utazás nélkül egyenesen belehajít a történések sűrűjébe. Vannak benne elágazások, hogy az újabb és újabb nekifutások esetében más és más csapdákkal vagy lényekkel találkozhatsz, de vannak benne olyan részek is, amelyeken mindenképp át kell haladnod, és így annyira nem is rövid a történet. Jelen vannak más próbálkozók, akikkel valamilyen módon összeakadsz az út során. Több emlékezetes szörnyeteg is felbukkan benne, például a Tükör Démon, a Verembestia és a zseniális Vérvad. Már itt kitűnik Ian Livingstone szokásos egyenes és prózai stílusa, ami remekül illik ehhez a fajta mászkálós stílushoz. Iain McCaig illusztrációi (ez a második és egyben utolsó könyv, amihez rajzolt -- miért?) nagyon ütősek. Megvan benne a drámai végkifejlet. Elég kihívó ahhoz, hogy újra és újra nekifuss a kalandnak, egészen addig, amíg végül sikerrel nem jársz, és a vége majdnem -- mondom, majdnem -- tisztességes.

Igazából az egyetlen hátránya, ami az eszembe jut, az az utolsó három szörnyeteg ÜGYESSÉG pontja. Nem lett volna baj, ha egy kicsit visszavesznek belőlük. Így még 11-es ÜGYESSÉGGEL is kell egy kis szerencse a győzelemhez. Ennél kevesebbel pedig akár fel is lehet adni a próbálkozást. Lehetett volna valamivel több szót ejteni versenytársaink cselekedeteiről, akik ugyebár előttünk jártak és minden bizonnyal benéztek már a legtöbb -- ha nem az összes -- helyiségbe, ahová mi is. És persze ott van a pajzsos kavarás is, de végül úgy döntöttem, hogy nyilván van egy nálunk, mivel egy másik ponton a szöveg automatikusan feltételezi ezt.

Mindent egybevetve a Halállabirintus egy igazi klasszikus. Ha eddig még nem sikerült volna beszerezned, mindenképp pótold ezt a hiányosságot. Nagy kár, hogy az új borítóra nem a Vérvadat tették, a Csontvázharcos szakasztott olyan, mintha a belső illusztrációt másolták volna le.
Értékelés: 10 / 10
Az első KJK könyv, amit olvastam, és továbbra is meg vagyok győződve róla, hogy egyben a legjobb is (bár az olyan remekművekről sem szabad megfeledkezni, mint [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=14]Az Elátkozott ház[/url], [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=11]A rémület útvesztője[/url] vagy a [url=http://zagor.hu/index.php?oldal=konyv&konyv=61]Démonvadász[/url]). A saját művemre is ez volt a legnagyobb hatással.

Már a könyv borítója is magával ragadó, melyen egy igazán borzalmas bestia látható, ami mintha egyben akarna bekapni minnket -- a hírhedt Vérvad! Jó eséllyel pályázhatna a ,,Minden idők legjobb borítója'' címre. A belső illusztrációk is kiválóak: a sikoltó Tükördémon, a félelmetes barbár, Throm, vagy a különös fénynyaláb, melyben mosolygó, kacagó arcok lebegnek.

A könyv alaptörténete üdítően eltér a megszokott KJK-któl, itt ,,csupán'' egy próbát kell kiállni, nem pedig a világot megmenteni. Persze nem egyszerű próbáról van szó, hanem egy halálosról, amit még soha senki nem élt túl. Mi azonban éppen erre készülünk, mert a jutalom hatalmas: 10.000 Aranytallér! És még itt is van egy csavar: nem egymagunk hatolunk be a helyre, hanem több másik jelölttel egyetemben (akikkel a kaland során találkozni is fogunk). De csak egy győztes lehet.

Maga a kaland zseniális, több emlékezetes találkozással (az Óriás Skorpió, a Nindzsa és a Manitkór csak néhány ezek közül) és helyszínnel (a fegyver feladására felszólító tábla, a halálos Próbamesterek próbái vagy a vesszőfutás) fűszerezve. Mindezek mellett az írás minősége is kiemelkedő. Ha hozzávesszük a kínzó csapdákat, agyafúrt fejtörőket és zseniális kincseket, egy mindenek fölött álló kalandot kapunk.

Nyugodt lélekkel jelentem ki, hogy a Halállabirintus a legjobb az összes KJK közül.
hr
Első oldalElőző oldal12345Következő oldalUtolsó oldal
2021. december 28. 08:17 | Válasz erre | #151
Szerintem csak a kaméleonban. Az angol assassins 2019ben jött ki, míg a scholis halállabirintus 2018ban. Valószínűtlen, hogy előre látták volna, hogy mit fog Ian írni.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© SzG
2021. december 28. 06:16 | Válasz erre | #150
Igen, kb. ezek lettek átírva. Gyakorlatilag tényleg egy Bajnokok próbája 2-őt faragtak így a könyvből. :(
2021. december 27. 22:05 | Válasz erre | #149
Az új kiadásban ( kameleonban csak? Vagy angolban is) tényleg megváltoztatták a sztorit?
Vegyítették a bajnokok próbájával vagymi?
2021. december 26. 09:03 | Válasz erre | #148
Mennyivel tehet hozzá a hangulathoz az, hogy nem a személyes meggazdagodásodért mész, hanem az életedért?

Változtatások véleményem szerint a következő helyeken kellettek:
Háttértöténet
Thrommal való találkozás, esetleg a vele való út, de inkább mikor a próbamester egymásnak ereszt titeket, és akkor érthető a bosszúvágyad ellene
Zárás

Ha nagyon komolyan veszed, akkor beraksz pár helyre olyat, hogy Azzurt szidod, amiért ilyen helyzetbe hozott

Akinek megvan, majd megírja, hogy ezek hogyan teljesültek.

A harcosnőt a Boa kapja el (biztos a tőrök segítségével mászott le)
Az egyik barbárt egy csapda intézi el
A másikat (Throm-ot) te
A lovagot kővé változtatják (hiba, hogy a kívánság gyűrűt csak egy helyen használhatod fel)
Nindzsát detto te
2021. december 25. 13:02 | Válasz erre | #147
Mennyivel lett jobb, hangulatosabb? Úgy értem, jobban kihozza az átdolgozás a feelinget vagy csak szimplán más és ennyi.

Mostanában átolvastam a játékot megint és rájöttem, hogy annyira érdekel a téma, ki, hol halt meg/bukott el. Főleg az illúzió-kijárat, ahová - ha betévedsz - te magad is ott maradsz egy rakás hullával, akik az előző próbákon estek itt el (fogalmazzunk konkrétan: haltak éhen vagy lettek öngyilkosok). Ráadásul a megjegyzés, hogy állig felfegyverzett harcosok... csak nem a tíz testőr többsége lelte itt halálát? Végül is hihető, hiszen ha belegondolunk, nem mindenkinél volt kötél és ahhoz, hogy a megfelelő irányba menjünk (Throm segítségével) létfontosságú, hogy legalább 1 legyen nálunk! Persze, hogy a lány és a nindzsa hogy jutott le, rejtély (nem maradt utánuk kötél), bár a nindzsának van elég "technikája" ahhoz, hogy lejusson. Szóval erről ennyit. Hiába vagy gyalogtank, ha nincs nálad a kellő felszerelés...

És vajon hány személy jutott el a vérvadig? Hányan olvasták a könyvet (nem hinném, hogy senki). Hányan tolták ki a szemét (vagy állítottak bele tőrt), amit meg kellett gyógyítani.
Vagy hányan követték el azt a butaságot, hogy a márványteremben (a figyelmeztetésnek engedelmeskedve) lerakták a fegyvereiket és váltak könnyen fogyasztható étellé? És akik nem, azok túlélték-e a döntésüket? Ugyanis a történetben te a nindzsával kerülsz szembe, aki profi és könnyen lehet (ha már megszerezte a drágakövet a csapda kioldása nélkül), hogy kiiktatta a terem (nem kizárt, hogy halálos) csapdáját, mire odaértél. Gondolom a vérvadat szemét is kidobta volna a dobócsillagjaival, vagy olyan csendesen mozog, hogy a vérvad észre sem vette volna, hogy megérkezik. Az arcát fedő maszk pedig nemcsak a felismeréstől véd, de valószínűleg a gáztól is...
2021. december 25. 11:26 | Válasz erre | #146
Úgy látom annyi a különbség a régihez képest, hogy
1. Throm-ot már ismered (Az Allansia bérgyilkosaiban való találkozásotok alapján).
2. A kalandot most nem a személyes kaland és pénz-vágy hajtja, hanem ez is igazodik Az Assassins of Allansiához, tehát Azzur nagyúrral volt elszámolnivalód, azért keveredtél bele a Próbába, és így az életedért cserébe Azzur bajnokaként indulsz.
Személy szerint ellettem volna az eredeti szöveggel, annak ellenére, hogy nem passzol az Assassins-hoz.
2021. december 25. 09:20 | Válasz erre | #145
Az új Halállabirintus milyen lett?

Mindenkinek kellemes karácsonyt kívánok!

Üdv: Hark
2021. szeptember 9. 05:39 | Válasz erre | #144
Elnézést a késői hozzászólásért, de lassan 30 éve szerepjátsszok, és ha valami ki tudja nálam verni a biztosítékot, azok a gyenge és hiteltelen karakterek. A videó alapján ez a halállabirintus történet még Janicsák Vecával is sokkal, de sokkal hitelesebb lenne (de talán még Kiszel Tündével is), pedig ő nem éppen "akciósztár".
Létfontosságú egy történet atmoszférája is, namármost a videóban sem a környezet, sem a karakterek, sem a párbeszédek, de még a hanghatások (ha már filmes hatás) sem adták vissza azt, amit a könyv egyes részei (persze, abban is voltak gyengébb helyszínek/események). Egy ilyen filmet-interaktív játékot vagy John Milius-nak (Conan, a barbár), vagy valamelyik horror/thriller-rendezőnek, esetleg a (fiatal) James Cameron-nak adtam volna (mikor még nagyon elemében volt, mint pl. Bolygó neve: halál). Nem értem, miért nincs pénz egy ilyen filmre/játékra? Színészekből is vannak jók (nem kell sztárnak lenniük), kaszkadőrökből is akad jó pár.
Elnézve a főhősnőnket, kb. annyira jött át, mint Margit néni a zöldséges kosárral... (bár egy öreg boszorkányt ő jól el tudna játszani!).
Nem írom le még az alkotást, de igen, a ZS-kategória, Uwe Boll-Edward Wood-díjas alkotás-gyanú masszívan fennáll...

Üdv to ALL: Hark
© Ravnos
2021. szeptember 6. 13:20 | Válasz erre | #143
Igazság szolgáltatásra!

Akit bűnösnek ítélnek azt bezavarják, ha túléli, akkor nem bűnös tovább!

De persze eddig még egy túlélő sem tudta ezt az állítást igazolni! [smiley]axe[/smiley]
2021. szeptember 5. 18:08 | Válasz erre | #142
Vagy koncertet adnak benne azok halálsikolyával. akik benne dolgoztak.
2021. szeptember 4. 16:04 | Válasz erre | #141
Valószínűleg átépítik.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
© AXE
2021. szeptember 4. 11:50 | Válasz erre | #140
Sziasztok!

Egy költői kérdésem lenne:Mit kezdenek a labirintussal két Bajnokok Próbája között?

Üdv:AXE
2021. augusztus 9. 17:07 | Válasz erre | #139
Már ha eltekintünk az időhuroktól. Bár azt pont nem ebben a klasszikusban kellene (kellett volna) kiküszöbölni.
You engineer types and your exxageration on accuracy... Can't we just call that one fuckload of snow and be done with it? – Depends. Is that an imperial fuckload or a metric one?
2021. augusztus 6. 20:08 | Válasz erre | #138
Most olvasom, hogy az újrakiadás mégsem annyira újraalkotás lesz, mint azt harangozták anno.
Szövegben minimális változás lesz (háttér, meg mikor Throm-mal találkozol, esetleg a 400-as pont, a többiben felesleges változtatni).
Borító lesz csak új, a belső képek mégis maradnak a régiek.

[url=https://www.beastsofwar.com/news/atlantis-miniatures-fighting-fantasy-legends-characters/]Ha már Throm.[/url]
2021. július 4. 18:31 | Válasz erre | #137
© runner
2021. június 17. 09:22 | Válasz erre | #136
[url=https://www.youtube.com/watch?v=LL5zue7KolE&ab_channel=TheTouryst]https://www.youtube.com/watch?v=LL5zue7KolE&ab_channel=TheTouryst[/url]
A főhős Te vagy!
2021. június 16. 23:18 | Válasz erre | #135
ijj hát ez egyelőre egy ZS kategóriás filmnek tűnik, de ne legyen igazam.

ezzel pont az a baj, könyvben a 'megjelentésre' ott a saját képzelőerőd ami határtalan és színes, ez meg messze nem az.
© [törölt felhasználó]
2021. június 16. 19:46 | Válasz erre | #134
2021. június 16. 08:49 | Válasz erre | #133
Kijött egy rövid demó a készülő új Deathtrap Dungeon - The Golden Room játékról:
https://youtu.be/Kvkm6pE6Wwg

XBox-ra már elérhető, egész más koncepció mint a Tin Man játékok, ez inkább interaktív mozi.
2021. június 3. 20:47 | Válasz erre | #132
Bár nem én alkottam őket, a tippem az, hogy elkészítették a doc-ot, és ott be lehet állítani hogy odaugorjon egy ponthoz. Ezt a doc-ot konvertálták át pdf-fé, amiben megmaradt ez.

Magában a pdf-ben elég nehéz ilyesmit alkotni, szóval elsőnek vissza kell alakítani olyanná, hogy lehessen benne dolgozni (Adobe finereader pl.).
Aztán a linkesítést kell megalkotni.

Amúgy epub-ban is lehet linkesíteni, de persze ehhez is kell konvertálás.

Kellemesen el lehet tölteni velük az időt.
© XERAD
2021. június 3. 18:04 | Válasz erre | #131
Sziasztok.
Az lenne a szerény kérdésem,ezeket a könyveket hogy lehet lapozhatóvá tenni pdf formátumban?Írtam már miatta néhány tagnak,de vagy nem tudták vagy még nem válaszoltak.Tekintve,hogy volt,aki két év alatt még csak meg sem nézte az üzit,nem várnék ennyit.
Néhány kalandot szeretnék lapozhatóvá tenni magamnak,mondjuk A Nekromantát,A Vérfarkast és a darkosabbakat.
Az általatok már elkészültek milyen módon lettek lapozhatóak?
Köszönöm.
2021. január 12. 10:57 | Válasz erre | #130
Köszi szépen a linket, és sorry a "gyors" reagálásért!

:)
2020. december 31. 19:54 | Válasz erre | #129
(Bocsi e megkésett reagálásért.)
Nem vagyok nagy rajongója, de ami igazán jó film volt, az (többnyire) mindig az is marad.
Linkeket nem tudok, és az se biztos, hogy ezek döntően amerikai filmek, de néhány címet ajánlhatok, hátha van benne "újdonság":
A félelem bére (1953) /Feszültséggel teli, de nem elcsépelt./
Psycho (1960) [Bár ez rendkívül közismert.]
A nagyfőnök (1960) /Könnyed vígjáték, de nem bugyuta./
A szamuráj (1967) /Igazán remek, izgalmas Alain Delon krimi, bérgyilkos film./
(Ezek talán fekete-fehérek.)
Biztos, hogy színes, de már nem igazán nevezhető új/friss filmnek a Feltámad a vadnyugat (1973), ami nagyon pazar (valamelyest a sci-fi-t és a western-t vegyítő) mű, persze ha helyén tudjuk kezelni, hogy főleg technikailag igencsak elavultnak hat. (Különben ennek készült második része, ami ugyan egyértelműen gyengébb az alap filmnél, de egyáltalán nem nézhetetlen.)
2020. december 31. 19:33 | Válasz erre | #128
Én azzal a művel jobbára csak felületesen játszottam, nem maradt meg a története. Az a film (Holtan érkezett) pont ilyen ötlet volt, csak - ha jól emlékszem - ott valami bűntett szál volt.
(Lehet, hogy ez a "Sanyi" végül kigyógyult az udvarlási dologból időközben.)
2020. november 21. 16:48 | Válasz erre | #127
Minden esetre köszi a linket. Amúgy is nagy rajongója vagyok a magyar kezdeményezéseknek... :) ;)
2020. november 21. 16:46 | Válasz erre | #126
"Illetve több olyan elrejtett dolog is van, amit még akkor sem biztos, hogy észrevesz a játékos, ha minden négyzet-centimétert átvizsgál."

Na az gáz. Nem jó, ha az egész objektumot törp bányásznak kell szétfúrnia, hogy megtalálja a rejtett és befalazott tárgyakat. Megölik a játékélményt, így csak nagyon türelmes, időmilliomos játékosoknak ajánlott, vagy olyanoknak, akik végigolvassák a végigjátszást és utána állnak neki a játéknak. De abban meg mi az élvezet?

Szóval én azt gondolom, jobb lenne (lett volna) úgy csinálni, hogy harc-kis kihívás-harc-közepes kihívás-kis zsákmány-harc-nagy kihívás (pl. fejtörő és harc) nagy kinccsel vagy a továbbjutáshoz szükséges tárggyal vagy hatékony fegyverrel/tárggyal.

Amennyire én tapasztalom, a játékosoknak szüksége van:
1, könnyen legyőzhető ellenfelekre (és némi lootra)
2, közepes kihívásokra és ellenfelekre (és fontos tárgyakra, fejlődésre)
3, nagy kihívásokra és ellenfélre, amit legyőzhet az előző szinteken/kihívásokban talált tárgyakkal

Most jó fej vagyok, hiszen a legtöbb játékban ez a recept, de azért érdemes ezt követni, mert nem vész el a játék iránti lelkesedés. Annak idején adták ki a HOMM: Dark Messiah játékot, és bár nem volt nehéz (de túl könnyű sem), csomószor végigjátszottam (talán csak a található kincsek hiányoztak, úgymint pénz, ékkövek, stb.).

Szóval én azt gondolom, hogy akkor jó egy játék, ha a játékot több módon, több karakterrel végigtolhatjuk, akár úgy is, hogy mindegyik kasztnak van egy ideális pályája/útvonala, amin 80% esély a győzelemre, van egy kevésbé könnyű útvonala, amiben már csak 50% az esély és van egy szinte esélytelen végigjátszási lehetősége is, ahol alig 20% ez az érték. Az elsőt nehéz megtalálni/rájönni, a második a legvalószínűbb, a harmadik pedig a legtöbb fejlődést/tárgyat/kincset adja.

Mindezeket csak azért sorolom fel, mert én így látom logikusnak. Tulajdonképpen a Halállabirintus is működhetett volna így (több más játék is hasonló elvet követett, lásd Szamuráj Útja, Skorpiók Mocsara, stb.). Például harcos karakter esetén a drágaköveket nem egy fix helyen, hanem legyőzött ellenfeleknél, vetélytársaknál találjuk (pl. Verembestia zafír, Nindzsa gyémánt) stb. A tolvajnál rejtett járatokban, míg a tudós/kalandor pedig rejtvények megoldásával tudta volna lokalizálni. Így azért tényleg élvezetesebb végigjátszani a játékot. Több fejezetpont ugyan, de mégis.

Persze az egész elvi kérdés, hiszen ezeket meg kellene/lehetne valósítani, addig pedig csak spekulálhat az ember...

Üdv: Hark
© SzG
2020. november 21. 16:33 | Válasz erre | #125
Egyébként egy Csabusa nevű illető Minecraftra is elkezdte átdolgozni a könyvet:

https://www.youtube.com/watch?v=eJDn4cG2ME4&t=902s

Mondjuk szerintem ez a motor egyáltalán nem illik a Halállabirintushoz, illetve nem igazán lehet ebben a formában komolyan venni az egészet. :) Bár Minecraft-rajongóknak lehet, hogy bejön.
© SzG
2020. november 18. 18:37 | Válasz erre | #124
Erre elfelejtettem reagálni, elnézést. :)
Köszi a dicsérő szavakat, örülök, hogy tetszett a "PestilenceDemo". Én is belenéztem most (évek óta először), és bár a designt meg a történetet tűrhetőnek látom, de a játékmenet kissé túlbonyolított lett szerintem. :) Illetve több olyan elrejtett dolog is van, amit még akkor sem biztos, hogy észrevesz a játékos, ha minden négyzetcentimétert átvizsgál. Szóval mindenképp ajánlom a mellékelt leírás forgatását/olvasgatását... e nélkül valószínűleg tényleg végigjászthatatlan az anyag. [smiley]circling[/smiley] Majd ha egyszer újra nekiülök-nekiülünk a projektnek, könnyítek rajta itt-ott.

Az újabb játékokhoz meg motorokhoz nem nagyon tudok hozzászólni, nem ismerem őket. Vagyis a Dungeon Keepert még épp igen (bár már ezzel se játszottam sokat, de tényleg nagyon igényesnek és különlegesnek tűnt), de az utána következőket már tényleg nem. Oké, a két Grimrock és az Amnesia még kivétel. :)
2020. november 18. 07:47 | Válasz erre | #123
Ha minden igaz, lehet, hogy a Tin Man Games megcsinálja a maga stílusában a játékot, mivel a The Warlock of the Firetop Mountain elég nagy tetszési indexxel robog a Steam-en, valószínű, hogy ezt is előbb-utóbb összedobják. De sajna akármennyire is jópofa, azért nem egy nyomasztó hangulatú játék...
© Uhu
2020. november 14. 12:50 | Válasz erre | #122
Volt ilyen, úgy hívták, h Dungeon Keeper (Majdnem Master-t írtam. :) ). Én nem nagyon játszottam vele, de az első részre emlékszem, h nagyon jól sikerült, a többi részt már nem követtem figyelemmel.
© [törölt felhasználó]
2020. november 12. 16:44 | Válasz erre | #121
2020. november 11. 18:28 | Válasz erre | #120
Ahoi!

Nem akartam kinyírni ezt a topikot, de látom sikerült. Senkinek semmi reakciója? :)
2020. november 6. 21:28 | Válasz erre | #119
Tisztelt SzG!

Meg kell mondjam, kipróbáltam a játékokat. Az első nem igazán tetszett, de ettől eltekintve nem rossz.
A tiédben viszont több fantáziát láttam. Sajnos nem toltam túl sokat vele, de még biztosan előveszem! Jobb a hangulata, jobb a környezet-tervezés, szóval szerintem színvonalasabb. :)
Mindazonáltal az első játék sem kis munka, és csak dicsérni tudom azokat, akik időt és energiát invesztálnak a saját játékukba! Szóval gratula!!!

A motor amúgy nem rossz, de talán azóta akad színvonalasabb. Mit gondoltok, van valakinek még ötlete?

Amúgy nem ártana valahol/valakinek összeraknia egy igazi dungeon-builder játékot, ahol magad tervezhetsz meg egy labirintust, és akár online vagy letöltve állíthatod próba elé a játékosaidat. Emlékszem, egyszer a Skyrimben történt valami bug és a teljes skin eltűnt a francba. Úgy nézett ki az egész játék utána, mintha egy vektorgrafikás játékban lennék (like Elite), anni különbséggel, hogy ez barlangban játszódott. Ennek ellenére piszok hangulatos volt! Szóval nem mindig a grafika tesz hangulatossá egy játékot (na jó, de), hanem a kreatív pályatervezés!
Vajon Bard's Tale stílusban meg lehetne csinálni a Halállabirintust?

Üdv: Hark

Ui: Csak így tovább, SzG. Még akkor is, ha sutba dobtátok a dolgot! :)
2020. november 6. 21:16 | Válasz erre | #118
"Ez lassan olyan szövevényes,mint a Trónok harca. :)"

Ez a trónok harca! :D
(kár az utolsó évadért...)

"Úgy értem,nekem fura,hogy szeretjük Stilliát,bemegyünk a kedvéért a labirintusba,de meghagyjuk,hogy a kudarcunk esetén öljék meg."

A remény hal meg utoljára, de a nő biztosan... És igen, lehet átverés is. Lehet, hogy elég sok rokon, barát aprítaná fel a csajt élve, hogy a halálba küldött amúgy két ilyen remek fickót. Nem kizárt, hogy Raxus a barátjuk volt, vagy egy barát/rokon által felkért ügynök/beszervező.

"Amolyan Tolvajok városa 2.0-t akarsz?A nőt védelmezi valaki/valami(mondjuk démon paktumot kötött),szóval a leszámolás előtt el kell mennünk Feketehomokba,tanácsot kérni Nikodémusztól,és összeszedni pár tárgyat,mielőtt elindulunk leszámolni?"

A nő bármi lehet: pénz- és hataloméhes... hölgy, /:)/, ifjú boszorkány, ügynök (mint pl. a Milla Jovovich-féle mylady), stb. Ha ráadásul varázsló a csaj, pláne illuzionista, könnyen lehet, hogy hatalomra tör és kigyomlálja a lehetséges veszélyforrásokat. Ez nem valószínű, de elképzelhető.

"OFF:Nincs olyan,hogy tökéletes,ha erre törekszel,soha nem leszel elégedett. ;)"

Hát ez bizony így van, de... azért nem árt törekedni rá! ;)

Üdv: Hark

Ui.: Ebből a sok üzenetből kiderült, hogy mennyi potenciál van az egész játékban és szerintem még az 1%-át sem veséztük ki. Nem lenne rossz egyszer kihasználni valamikor, valahogyan!


© [törölt felhasználó]
2020. november 6. 17:04 | Válasz erre | #117
© [törölt felhasználó]
2020. november 6. 16:32 | Válasz erre | #116
2020. november 6. 10:14 | Válasz erre | #115
Amúgy simán beleférhet, hogy Stillia nem Szukumvit ügynöke, hanem Lord Azzur-é, aki így akarta félretenni a testvéreket (olcsóbb, mint orgyilkost küldeni rájuk). Raxus meg lehet, hogy vagy a Testvérek barátja vagy rokona, esetleg Azzur végrehajtója, aki el akar varrni minden szálat, de az sem elképzelhetetlen, hogy annak az alvilágnak (Crime Organisation) az ügynöke, melyet elárult Azzur nagyúrnak, cserébe az felszámolta a Fekete-homok kikötőben lévő szindikátust, majd szolgálójává tette a lányt.

De ezek csak ötletek, se semmi több.

Üdv: Hark
2020. november 6. 09:51 | Válasz erre | #114
"Ezt ne!Szánalmasan kicsinyes dolog,mintha ajándékot vennél a barátnődnek,aztán visszakérnéd a szakítás után.Ezzel a szöveggel kb. lemondtunk a csajról."

Sajnos gyakran ilyen az élet, főleg, ha kitépték a szívedet. Ráadásul ezek a harcosok (szerintem) eléggé temperamentumosak és van az a pont, ahol náluk is elszakad a zsineg (számításaim szerint).

"Kedves öcsém!
Egy embernek nem lehet két szíve,sem a viadalnak két győztese.Sajnálom,hogy erre kényszerültem,de fekete jégpók mérgét kevertem az italodba.Te is tudod,hogy nagyon lassan öl,és legközelebb Zengisben találsz rá ellenszert."

Még extra vicc, hogyha kiderül, hogy nincs is méreg a szervezetedben...

Másrészt milyen testvér az ilyen? Még az is vad meleg, ha simán végzel a testvéreddel, de hogy olyannal, aki a fegyvertársad? A sok veszély összekovácsol, sokkal jobban, mint a testvéreket (néhány kivételtől eltekintve).

Viszont az is érdekes lehet, hogy oké, ő így megszívatott téged, de Stillia - ha már homár - téged is a bátyád után küld. Egyrészt azért, mert így "tisztességes", másrészt azért, mert mégiscsak a testvéred és nem ártana érte bosszút állni.

"Ha Stillia egy hidegszívű,számító dög,akkor akár Sukumvit ügynöke is lehet,akinek az a dolga,hogy minél több balek harcost szervezzen be a próbára jutalékért."

Igen, ez elképzelhető. Egyrészt a lábai elé hordtátok a világ minden kincsét, másrészt semmi nem elég neki. Azt már csak félve merem kijelenteni, hogy esetleg Lord Azzur áll a háttérben, mert felmerült a híre, hogy egyesek a fivéreket akarják felbérelni, hogy lerugdalják őt a trónról. Híresek, a Fekete-homok kikötőváros pedig hírhedt, nem kizárt, hogy sokan állnának zsoldosnak melléjük egyrészt a városban elszenvedett régi sérelmek, másrészt a nagyúr kincses ládikáinak a megszerzése miatt.

Stillia - a második küldetés

Éppen Fang egyik kocsmájában, a Csalfa Manóban iszogatod sörödet, mikor egy sötét alak lép oda hozzád. Furcsa, lila szegélyes fekete csuklyás köpenyt visel, alatta fehér inget és fekete vászonnadrágot, melyet egy ezüstcsatos bőrszíj tart össze. Bár kard nincs nála, a tőrének díszes markolata kivillan a köpenye alól.
- Már hallottam híredet, kalandor - szólal meg az illető, miközben leül az asztalodhoz és leveszi fekete selyemkesztyűjét.
- Nem, nem megyek a labirintusba, ne is próbálkozz! - förmedsz rá azonnal, hátha ő is be akar szervezni erre az esztelenségre.
- Nem a báró játéka miatt vagyok itt - fújja ki a levegőt, majd folytatja - hanem egy végrendelet miatt. Az illető egyike az északi testvéreknek és egy levelet, valamint egy végzést hagyott nálam. A levélben azt írta, hogy amennyiben nem térne vissza, úgy keresd meg a Stillia nevű nőt és végezz vele. Ha sikerrel jársz, egy rakás arany lesz a jutalmad.
- És ha nem érdekel? - kérdezed flegmán tőle.
- Nos, nem te vagy az egyetlen, akit érdekelhet a dolog. De te tűntél a legjobb választásnak, de ha tévedtem, már odébb is állok - mondja a szavakat egyenesen a szemedbe nézve. Nem borzongsz meg a tekintetétől, de van ebben a férfiben valami gyanús, az biztos.
- Átverés? - kérdezed összehúzott szemöldökkel.
- Cseppet sem. De mint mondottam, jókora összeg üti a markodat, ha sikerrel jársz. - érvel a férfi.
- Miért nem bérelsz fel egy zsoldoscsapatot a feladatra? - kérdezed gyanakvóan.
- Sokba kerülnek, sokszor részegesek és több baj van velük, mint amennyi hasznot hajtanak. Mostanság amúgy sem sok érhető el közülük és azok sem a legjobbak. Akikre csak lehetett, arra rátette a kezét Azzur nagyúr és az első dolga az volt, hogy kisöpörje a városában tivornyázó többi zsoldost, akik gyakran tengelyt akasztottak a városőreivel. A többit állítólag a Tűz-szigetre küldte rendet rakni vagy mifene. De ez politika, nem az én dolgom.
- Ahhoz képest jól informált vagy. - jegyzed meg kissé szemrehányóan.
- Ühüm... Hallok ezt-azt. Nem árt, ha az ember figyel a dolgokra, még mielőtt azok túlságosan elharapóznának... - válaszol magabiztosan.
- Szóval nem átverés? - kérdezed ismét.
- Nem, nem az - válaszol türelmesen.
- Na most akkor arra felelj, hogy ez neked miért éri meg? - teszed fel az öt talléros kérdést.
- Szerintem magad is tudod a választ... A pénz egy része engem illet. - közli nemes egyszerűséggel.
- És miért fizetnélek ki? - szegezed neki a kérdést.
- Bizalmat bizalomért. Nem haragszom meg, ha átversz, de ha megteszed, ne felejtsd el majd, ha ott állok majd veled szemben és számon kérlek. - mondja némi éllel a hangjában.
Egy ideig néma, feszült csend alakul ki köztetek. Méregetitek egymást, majd a néma hallgatást megszakítva a fickó feláll.
- Örültem. - böki ki végül és már fordulna meg, mikor a keze után kapsz.
- Ne olyan hevesen, barátom - mondod neki - Beszéljünk.

Közel egy óra alatt nagyjából mindent megtudsz, amit csak meglehet. Először is, hogy a Stilliának nevezett bestia a két testvér halála után egy szakasznyi zsoldost vett maga köré és elbástyázta magát a fivérek birtokán. Nem csoda, a rokonaik nagy haragra gyúltak a lány aljassága miatt. Kihasználta, majd a halálba küldte őket. A férfi, akit amúgy Raxusnak hívnak elmondja neked, hogy nem te vagy az első, akit felbérelt a dologra. Az első egy Galaron nevű tünde kardforgató volt, a másik pedig egy Gelvetius nevű öntörvényű lovag, de egyikük sem járt sikerrel. A lovag állítólag egy tucatnyi zsoldost gyűrt le, mire végeztek vele, Galaronról viszont semmit sem hallott. Nem kizárt, hogy ő életben van, és talán a birtokon raboskodik valahol. Raxus arról is beszél, hogy a rokonok között is akadnak, kik szívesen segítenek neked, de azért légy óvatos. Sosem lehet tudni, kit hálózott be a lány...
- Van egy bibi - nézel föl rá a sörödből. - Tudok harcolni, fegyverem is van, de észak nincs olyan közel és bizony kiadásaim is lesznek.
- Emiatt ne aggódj - válaszol rá kézlegyintéssel - Adok ötven aranyat felszerelésre és még huszonötöt szállásra. Itt a térkép is, hogy juthatsz el oda. - mondja neked, majd kiterít elég egy szépen rajzolt, de igencsak hiányos térképet. A célod szempontjából legfontosabb dolgok ugyan rajta vannak és a pontos útvonal is, de ez minden.
- Igazán részletes pergamen, meg kell hagyni - mosolyodsz el gúnyosan.
- Nincs szükség élcre - válaszolja neked - Ami kell, az mind rajta van, ami meg nem, az meg úgysem fontos számodra. Ha fel akartam volna deríteni a környéket, nem téged küldenélek...
Csendben bólintasz. Bár még mindig gyanús kissé a tag számodra, legalább jól átgondolta a dolgokat és a harmadik korsó sör után egyre szimpatikusabb, pedig annyi után kimondottan ellenszenvesek számodra az emberek. Ez csakis jó jel lehet.

Későre jár már. Amit kellett, azt mind megbeszéltétek, még a pénzt is megkaptad. Abban maradtatok, hogy napkeltével indulsz a Fekete-homok kikötőbe és onnan indul egy hajó északnak, a Rettegett Baziliszkusz. Bár a kapitánya kalóz, de mindig állja a szavát és megbízható, legénysége pedig igazi válogatott csirkefogókból áll, akik mindenre kaphatók, de azért megvan a maguk becsülete. Egy dologra hívja fel csupán a figyelmedet, amit magad is tudsz: a Fekete-homok kikötő veszélyes hely, ne időzz el túl sokat ott és ne is ártsd bele magadat a helyiek ügyébe.


Na ez sem lett töki, csak hát nem bírok magammal aztán kiírtam magamból. :P

Üdv: Hark
© [törölt felhasználó]
2020. november 5. 16:39 | Válasz erre | #113
2020. november 4. 18:20 | Válasz erre | #112
Nem rossz, de nézzük az én változatomat. :P

Mindketten oda voltatok Stilliáért, s lestétek minden kívánságát. Különleges kincsekre volt szüksége? Megszereztétek Andropeia nyakékét a Zagbur ork királytól. Hallott Treffia Kharax csillogó varázsgömbjéről, ezért átvágtatok a Végzet erdején, hogy megszerezzétek. Sillianodiel pálcájára volt szüksége? Hát betörtetek az öreg varázsló, N'rungando tornyába és elhoztátok neki. Egyre híresebbek és egyre vonzóbbak voltatok a számára, míg egy nap, mikor már sokszor kértétek a kezét, egy próba elé állított benneteket.
- Mind a kettőtöket kedvellek, de én nem vagyok olyan lány - sütötte le a szemét. - Nem lenne igazságos, ha csak a véletlen alapján döntenék, így arra gondoltam, hogy istenek ítéletét kérem. Biztosan hallottatok a Fang-i viadalról.
- Hogyne - válaszoltátok egyszerre.
- Arra gondoltam, hogy itt az ideje annak, hogy kiderüljön a labirintus rejtélye. - mosolygott sejtelmesen.
- Ez őrültség. Abból a labiritintusból senki sem jött ki élve. Azt is megkockáztatom, hogy van e egyáltalán kijárata... - válaszoltál elképedve a lány ötletére.
- Mi az, beijedtél, öcsi? - mosolygott a bátyád.
- Nem a veszélyek aggasztanak, hanem az, hogy az egész egy átverés! - vágtál vissza.
- Nem átverés. Egy vén jósnőtől hallottam, hogy hamarosan megtörik a legenda. Elmondása szerint még idén megtörténik ez. És ki lehetne a torna győztese, ha nem a legjobbak egyike? - kacsintott rátok.
- Nem tetszik ez nekem... - dörmögted az orrod alatt, mire bátyád megszólalt: - Ezek szerint akkor lemondasz Stillia kezéről?
Na azt már nem! - mondtad magadban.
- És mi lesz, ha egyikük sem tér vissza? - kérdezted szemrehányóan a nőtől.
- Feláldozom magamat az isteneknek! Ha a szívem mindkét választottja meghal, nekem sem lesz maradásom... - komorodott el.
- Azon mit nyernénk? - kérdezted, de bátyád lehurrogott. - Ej, ne légy már olyan borúlátó! Sosem voltál ily aggódó, mikor Zagbur király orkjait mészároltuk, vagy amikor szembe kerültünk a Végzet Erdejének veszélyeivel... Mire hát ez a nagy aggodalom? - ráncolta szemöldökét.
- Ott volt visszaút - válaszoltad mogorván.
- Nézd kölyök! - mondta - az egész élet egy nagy kockázat. Valaki mer és nyer. Valaki nem. De nézz meg minket! Életerősek vagyunk, nevünket rettegik a környék orkjai, olyan szörnyeket győztünk le, melyről mások még csak nem is hallottak! Oly sebeket, betegségeket, förtelmeket éltünk túl, melyet csak oly kevesen. Én azt mondom, vágjunk bele! Amelyikünk nyer, az nagy dicsőséget, sok pénzt és Stillia kegyét nyeri meg. Ha meg elbukunk, hát bátran, harcosként és méltón halunk. A sok jelentkező, aki meghalt a tornán, nem tudnak olyan dicső tetteket felmutatni, mint mi. Nem csoda, ha ott vesztek mindahányan...
Bár volt valami balsejtelmed, de tudtad, hogy nincs visszaút. Ha nemet mondasz, gyávának tűnsz mind a bátyád, mind Stillia szemében, s búcsút mondhatsz szerelmednek, ki mindennél jobban kihasznált benneteket, mire ember csak képes. Ahogy ott állt a szép mosolyával, most először éreztél gyűlöletet az irányában. Bár szeretted, de most egy csapással le tudtad volna vágni a fejét, de tudtad, hogy akkor a bátyáddal is végezned kellene, márpedig minden vagy, csak testvérgyilkos nem!
- Rendben van! - vágtad rá - egy feltétellel.
- Mi lenne az? - érdeklődött Stillia felvont szemöldökkel.
- Ez volt az utolsó kívánságod. Nincs több kérés, szívesség, semmi. Ha valamiért ismét nekivágunk a világnak, az a saját célunk lesz, és nem a tiéd! Ha ez nem felel meg, el is mehetsz világgá. Persze miután a szerzeményeinket visszaadtad!
A lány megdöbbent a kemény szavak hallatán, s vártad, hogy bátyád a védelmére kel, de az események meglepő fordulatot tettek.
- Hallottad az öcsémet! Ez az utolsó próbatétel!
A lány szólni akart, de végül csendben bólintott. Ő is eljátszotta az utolsó esélyét...

Másnap útra keltetek Fangba. Hosszú út volt és eseménydús, de végül sikeresen megérkeztetek a városba. Meglepődtetek, de alig léptetek át a város határán, emberek sokasága éljenzett benneteket. Nem vitás, hogy hallottak rólatok, dalnokok, barátkozó városiak vettek benneteket körbe, akik szerint Szukumvit labirintusát össze fogjátok omlasztani és olyan helyen jöttök majd ki belőle, melyre még a Báró sem gondolt volna. Mosolyogtatok az ilyen kijelentéseken, de hittétek azt, hogy ha az emberek így bíznak bennetek, akkor valóban ez évben koszorúzzák a győztest. Mikor a labirintus előtt álltatok, kilencen kellett húzzatok a bambuszbotok közül. A bátyád a másodikat húzta, te a kilencediket. mérgelődtél, hogy ilyen peched van, de nem volt mit tenni. Mikor rád került a sor, futva rohantál a bejárat felé. Már így is akkora előnyre tett szert a bátyád, hogy nagyon össze kell kapnod magad, ha a torna győztese akarsz lenni...

Na mien? Bocsi, csak inspirált a történeted, kérdés, hogy az enyém hogy tetszik? ha már pofozgatjuk egymás sztorijait.. [smiley]wink[/smiley][smiley]worship[/smiley]

Üdv: Hark
© [törölt felhasználó]
2020. november 2. 21:16 | Válasz erre | #111
© [törölt felhasználó]
2020. november 2. 17:44 | Válasz erre | #110
© [törölt felhasználó]
2020. november 2. 17:40 | Válasz erre | #109
2020. november 2. 08:22 | Válasz erre | #108
Kösz a tippet! Nagy rajongója vagy a fekete-fehér (amerikai) filmeknek? Mert ha tudsz jó filmeket (akár linkeket), engem is érdekelne!

Denkonak:

Sponsorship: van egy kincstári varázsló, vagy egy gazdag nemes, vagy egy gazdag kereskedő. Mindegyik képes felszerelni a jelöltjét kellő felszereléssel. Van az a vagyon, ahol a bajnok kiállítása csupán passió.
A varázsló varázslat által feltérképezheti azt az utat, ahol a hősei járnak (így az egyre újabb tornákon előbb-utóbb összeáll neki a kép). de az is belefér, hogy az általa kreált tárgyak, főzetek, tekercsek hogy szerepelnek a próbán.
A gazdag nemes lehetőséget adhat egy-egy jó képességű parasztnak vagy kalandozónak, netán elfogott bűnözőnek, hogy bizonyítson. Nemcsak a pénzt tarthatja meg, de földet és címet is kaphat. A nagy szegénységben élők számára igencsak csábító lehet!
A kereskedő szintén jó lehetőséget biztosíthat valamelyik zsoldosának, aki hajlandó arra, hogy belépjen a labirintusba. Ha győz az illető, az neki is nagy presztízs és nem semmi hírnév vagy reklám a számára. A királyi udvarban amúgy is zabálják a legendákat.
Talán még lord Azzur is küldi valamelyik emberét/nem emberét, elfogott kalandozót, illetve a kalózok között is akadhatnak rátermett zsiványok, feláldozható rabszolgákról nem is beszélve.
Az egyik legtökéletesebb teszt-alany szerintem a nindzsa és a káoszbajnok volt.

Üdv: Hark
2020. november 1. 23:47 | Válasz erre | #107
"Sanyihoz":
Be se kéne mennünk a halállabirintusba... Ha Sanyi ennyire sumák, hogy megmérgezett minket, feltételezhető, hogy maga helyett valami félrészeg balekot bérelt fel résztvevőnek, és már a nővel van.

Különben az ötlet kapcsán ajánlható egy régi (fekete-fehér) amerikai film (aminek vagy a forgatókönyv írója vagy a rendezője talán magyar volt, ha jól emlékszem), a címe: "Holtan érkezett". Jó nyomozós krimi, csavarokkal. (Azt hiszem volt valami későbbi feldolgozása is, de az gyengébb volt az eredetitől.)
2020. november 1. 19:56 | Válasz erre | #106
a szerencsejáték veszélyes dolog. Jó dolog nyerni, de rossz veszíteni. És az utóbbi időben neked kimondottan rosszul ment ez a dolog, pedig úgy tűnt, végre rád mosolygott a szerencse, de tévedtél. Elveszítetted a házadat, a földedet és a családodat is emiatt. Földönfutó lettél, s kemény munkával ismét sikerült valamennyi pénzre szert tenni. de elég volt pár ital, és ismét elcsábultál. Nemcsak minden pénzedet vesztetted el, hanem jókora adósságra is szert tettel. 500 arany nem kevés pénz, de nem tudtad miből kifizetni, és nem volt senki, aki segített volna. Az az év különösen rossz volt, és örülhettél, ha valahol meg tudtad húzni magadat és nem éheztél. A tartozásod azonban csak nőtt. Mivel nem volt miből fizetned, összeütközésbe kerültél azokkal, akik be akarták gyűjteni a kintlevőségüket. Először bunyóban kellett megvédened azt a keveset, ami a mindennapi túléléshez kellett. Aztán dorongokkal és botokkal támadtatok egymásnak. A helyzet azonban annyira elmérgesedett, hogy fegyveres konfliktusra került sor. Bár a szerencse hosszú ideje elpártolt mellőled, de legalább megvédeni jól megtudtad magadat. Istenadta képességednek hamar híre ment, melynek következtében a hiteleződ fejvadászokat állított rád. A második legyőzése után sejtetted, hogy ez nem ért itt még véget, ám amikor a füledbe jutott, hogy orgyilkosokat állítottak rád, tudtad, hogy csak idő kérdése, mikor találsz legyőzőre. Az egyik nap véletlenül megláttad Szukumvit felhívását. Az a 10.000 arany nemcsak arra lenne elég, hogy kifizesd a tartozásodat, de visszaszerezhetnéd belőle a földedet és talán a családodat is. Öt éve már, hogy nem láttad őket, s mily nagyszerű dolog lenne, ha sikerülne a győzelem. A kardforgatásban elég ügyes voltál, a fizikumod is elég jó, egyedül a szerencsének nem voltál kegyeltje, de remélted, hogy a másik kettő, na meg az eszed elegendő lesz, hogy legyőzd a kihívásokat. Ráadásul nem egyedül indulsz, szóval talán még segítségre is lelhetsz. A kevés pénzedből elutaztál Fangba és jelentkeztél a próbára. Felszerelted magadat a lehető legjobb módon és másodikként vághattál neki a rejtélyes útvesztőnek...
© [törölt felhasználó]
2020. november 1. 13:01 | Válasz erre | #105
2020. október 31. 17:39 | Válasz erre | #104
"Az újabb háttérsztorinál maradva,javaslom,hogy kb. haldokolva jövünk ki a labirintusból,leleplezzük a testőrkapitányt, és nyekk.Így a történet is lezárult,és a karakter is békében nyugodhat,megvédte a főnököt."

Majd Szukumvit báró hosszú idők óta először szobrot állíttat valaki tiszteletére. ;)

"Általános javaslatok: Amennyiben az eredeti labirintust akarod alapul venni,kellene pár új szörny/csapda,esetleg útvonal,különben túl könnyű lesz(van egy részletes térkép).Az újdonságokra mondhatjuk,hogy a tesztelés után maradtak ki az eredetiből,mert nem voltak hatékonyak,az útvesztőt meg átépítették."

Ezt én is így gondoltam. Azóta - tíz év alatt simán, pláne ha rotációban mozognak a próbamesterek - befalazhattak vagy kialakíthattak újabb járatokat. A termekben más és más kihívások várnak a játékosokra. Ettől eltekintve lehet az egyik testőr az első áldozata a szoborkerti varázslónak, aki az első díszét egy engedetlen ork őrből faragta...
A másik testőr rossz szemét piszkálta ki a bálványnak, s úgy tűnik, nem feltétlen a repülő őrök okozták a halálát. Összetört tetemük a földön fekszik. Na? Vagy olyan tökös, hogy kiderítsd, mi okozta a halálát? Esetleg érdekel a szobor másik szeme?

A lehetőségek szinte végtelenek...

Üdv: Hark
2020. október 31. 17:27 | Válasz erre | #103
Hát nem is tudom, mit is mondjak... Enyhe arcpír, lehelet megakad... Szóval sorolhatnám, mert jól esett a gratuláció. Ugyanakkor hozzáteszem, hogy ez csak egy elgondolás. Az egész még egy képlékeny massza, amit bárhogy megváltoztathatunk az interakció jegyében. Például legyen egy-két szörny, melyek TÉNYLEG veszélyesek és csak azért tudjuk kinyírni, mert
1, az előző, elesett testőrtársunk rajtahagyta a névjegyét (-1 Ügyesség, 6 Életerő, esetleg miatta elveszítette a speciális képességét, pl. levágta egy óriás skorpió farkát/méregmirigyét kifolyatta)
2, mert ketten megyünk rá
3, mert az előző KETTŐ kombinációjával már esélyünk is van legyőzni.

Vagy a másik: lehet, hogy csak egy-két testőrrel kerülsz szembe, a többi bevégezte valamilyen csapda vagy bestia által. Az is lehet, sőt ajánlott, hogy némely ellenfeleddel már legyengülve kerülhetsz szembe (ő is, te is, vagy csak ő). Ez kiemeli azt is, hogy nemcsak TI vagytok veszélyesek, de a labirintus is halálos.

Idézet: 7D Igbut elvileg nem tudhat a nyílcsapdáról,különben nem esne bele(vagy elütjük azzal,hogy évek óta nem volt kapunyitás,ezért izgalmában elfeledkezett róla).

Válasz: Igbut felnevet és annyit mond, hogy a báró biztosította, hogy csak egy lehet győztes. Nem tudom, hogyan, de így van. De hogy lássátok, hogy van szívem, adok egy lehetőséget. Itt a kapu... Rajtatok áll, ki kezdi. Aki túléli és kinyitja a kaput, az győz. Ekkor jön a nyílcsapda. Vagy te vagy a társad esik bele. Igbut meg csak vigyorog (még ő sem tudta, hogy ilyen is van, de örül, hogy ez is kiderült).

Amúgy én is attól tartok, hogy túl sok időt töltött odalent, és izgalmában rohant ki a fényre. Tíz év (vagy még több) a sötétségben csak a törpéket meg a mélységek lakóit nem készíti ki, nem hiába ugrik fel örömében a gnóm, mint egy kisgyerek! Az, hogy ő is a foglya lett volna az útvesztőnek, nem derül ki, de ha addig kell szolgálnia, ameddig nem lesz a tornának győztese... Nos, nem irigylem. Az már más kérdés, vajon milyen fizetséget kapott volna a munkája után? A nyílvesszőt nem tartom éppen a legjobb díjazásnak...
Mellesleg a legjobb és legaljasabb Szukumvit húzás volt az a nyílcsapda. Mikor már TÉNYLEG ott van tőled karnyújtásnyira a győzelem, akkor lépsz bele az utolsó csapdába és ha le vagy gyengülve (valljuk meg: egy-két rossz drágakő-kombináció legyengített volna annyira, ha esetleg a mantikór meg a vérvad nem volt rá képes), hogy ha a gnóm nem - TE biztosan otthagytad volna a fogadat. A közönség láthatná az első győztes holttestét, aki bár túljutott a labirintuson, de mégsem érhette meg, hogy fejére felrakhassák a koszorút. Ez annyira... melódramatikus, még akkor is, ha róla szobrot állítanak: Az ember, ki véghez vitte a lehetetlent, de nem érhette meg a sikerét...

Így belegondolva szívesen meghallgatnám a próbamesterek sztorizását, hogy kit, hol találtak meg halva, harcképtelen állapotban, vagy csapdába esve, ki, hogy bukott el a próbamesterek tesztjén, és a többi. Halt e meg akár egy próbamester is a próbák alatt? Én személy szerint mindig lecsaptam a büdös törpét Throm miatt.

Az sem lett volna rossz, ha elbuksz valamelyik játékponton, de amikor a próbamesterek egyike megtalál, felajánlja a lehetőséget, hogy mostantól legyél te egy újabb próbatétel a következő érkezőknek. Mekkora buli már, hogy találkozol egy vagy több arccal (immár a te játékodban), akik... az előző évben indultak a próbán! Jobban néznek ki, mint valaha és nem kevésbé veszélyesek!

Szia. Én Taramyss vagyok, az amazon. Az előző évben én magam is azok közé tartoztam, aki indult a próbákon, de sajnos elbuktam (az ő történetét is jó alaposan ki lehet bontani, főleg, ha élethalál-harc lesz utána kettejük között).
- Felteszek neked egy kérdést. Ha jól válaszolsz, utadra engedlek és egy tanáccsal is ellátlak. Ha tévedsz, vissza kell fordulnod és más utat választanod. Meg is küzdhetünk, de ez esetben nem fogok könyörületet adni számodra, de nem is várom el, hogy te adj nekem. - ezzel a terem távoli sarkába mutat, ahol az egyik harcostársad, a törpe harcos vérbe fagyott holttestét látod. - Ő elkövette azt a hibát, hogy alábecsült, de te ne tedd. Lehet, hogy elbuktam a tavalyi próbán, de még mindig élek és hidd el, jó pár ellenfelemmel végeztem. Nem harcban győztek le, tehát jól gondold meg, hogy döntesz, bajnok! - mosolyog kissé szomorkásan. - Felkészültél?
Tara (Ügy 11, Életerő 12)

Oké, ez csak egy ötlet, de legalább egy pici színt visz a játékba. Én személy szerint élveztem volna, ha Thrommal igazi fegyvertársak lettetek volna az első könyvben. Mondjuk úgy kb. 6-8 ellenfelet nyírtatok volna ki, ebből egy-két komolyabb szörnyet, amelyet egyedül nem lett volna könnyű (avagy legyőzhetetlen; nem kizárt, hogy Szukumvit direkt ilyet is beletett az útvesztőbe - tanuljatok meg együtt harcolni. Jobb ember legyen az, ki végül kiérdemli a koszorút)
Társaddal együtt körönként 3 életerő sebzést okoztok a rém testén, minden egyes alkalommal, mikor eltalálod. Neked a puhább része jut, neki a keményebbik fele. A kardoddal könnyen vágod a lény hasát, de ő a csatabárddal képes áttörni a lény majdhogynem sziklakemény bőrét is. Az együttes harc idejére, a közrefogásból kifolyólag további két ponttal emelkedik a támadóerőd eme harc idejére.


Huh, hát ez megint eléggé maratoni lett...

Üdv: Hark
© [törölt felhasználó]
2020. október 31. 14:06 | Válasz erre | #102
Első oldalElőző oldal12345Következő oldalUtolsó oldal