Akkor pár szót a Futár és az Út a dicsőségbe című művekről. Mindkét mű igyekezett felvenni valamiféle Titános szálat, jól ismert helyszíneken játszódnak a történetek. Míg az első mű olvasása közben a Bajnokok próbája, a második műbél az Ork Gyilkosok (HK) könyv keltett dejavu érzést bennem, ami nem baj, valahol el kell kezdeni. Aztán rögtön szembeötlött, hogy viszonylag mindkettőnél rövid a háttértörténet. Nem azt mondom, hogy legyen olyan hosszú mint a Pusztító című alkotásban, de egy hosszabb háttértörténet segít jobban beleélni magam a kalandba. Hiányoltam a több választásos lehetőséget, álltalában volt két választási lehetőség és kész. Ez nagyon lineárissá tesz egy kalandot. Ami viszont mindkét műben jól kijött, az az írók fantáziavilága. Úgy eljutni a Vér-szigetre, hogy elalszol a csónakodban vagy Három sámán akik egyéni képességekkel ruháznak fel. Ha azt írom mindkét mű (legalább is nálam) afféle csiszolatlan gyémánt, talán nem járok messze a valóságtól. Kis szerkesztéssel lepipálhatják az eddigi Titán füzetekben megjelent kalandokat. A nehézségre azért még lehet gyúrni, nem baj az, ha elsőre nem lehet egy kalandot teljesíteni. De azért a Démonlovagok és a Pusztító már-már szadista jellegű szintjét ne érjék el. Összességében némi szerkesztés után, mindkét mű afféle ajánlott olvasmány lehet a KJK rajongók számára. Ha jövőre is lesz ilyen vagy hasonló pályázat, remélem mindketten ringbe szállnak majd, és jobbnál jobb kalandokat olvashatunk majd. [smiley]email[/smiley]

Meg "Francis" (bár ő nem tudom ki :D).

Hát igen, még vagy kettővel több pályaművet azért el bírtunk volna viselni... Bár így legalább mindenki jól jár majd, mivel mind a három minikaland dobogós, illetve díjazott lesz, ugye. :D Habár azért ez így elég furcsán fogja kivenni magát, mert így akkor tulajdonképpen semmi tétje nincs az egész "versenynek", na mindegy.
(Mondjuk hogy őszinte legyek, ha rajtam múlna, én csak kettőt raknék be abba a bizonyos füzetbe... már csak azért is, mert a harmadik messze elmarad a másik kettőtől a színvonalat tekintve, és amúgy is rengeteg meló lenne olyan állapotba hozni, hogy megjelenhessen.)

Igen, én is örültem volna, ha több pályamű érkezett volna be.
Ha jól emlékszem/tudom, akkor a zsűriben Fox, Szlobo és én vagyunk.

Elvileg négy zsűritag van...

Nyilatkozni nem tilos, én is meg fogom tenni a másik két író felé, majd igyekszem tárgyilagos lenni. Sajnos még lekötötte energiáimat a Zagoros keresztejtvény, de már csak egy kicsi hiányzik. Azt sajnálom igazán, hogy nem akadt több jelentkező, jó lett volna, ha több pályamű mérettetik meg. Bízom benne jövőre is lesz valami hasonló, ahol újabb kalandokat ismerhet meg eme oldal kis közössége...[smiley]hawaii[/smiley]

Ha a többi zsűritag is pontozott nyilatkozok egy nagyot. [smiley]vigyor3[/smiley]
Egyébként hány zsűritag van? [smiley]conf[/smiley]

Átgondolom és majd átírom őket, de néha még a 0 is sok volt:S

Szerintem de, kötelező volt.
Amúgy viszont szerintem ne adj nullát semmire, én sem adtam. :) Ha valami rossz, akkor dobj rá egyest, és kész.

Lehet, hogy én emlékszem rosszul, de nem volt kötelező kiosztani a 11 plusz pontot, nem? Végül is mindegy. Hamarosan jön az enyém is!

Ja ezt nem tudom... őszintén szólva a trilógia e része elég ismerelen számomra (egyszer mondjuk megpróbáltam végigtolni a zagoros fordítást, de nem sokáig jutottam benne... már csak azért sem, mert stílusilag, hangulatilag szerintem nyomokban sem emlékeztet a msodik rész az elsőre, és ez elég kiábrándító volt). Na mindegy, ha a kalandod a második után játszódik, Zagor meg itt már szörnyszerű, akkor oké. :)

Szívesen.
Igyekeztem tényleg nagyjából objektív, illetve korrekt lenni (bár lehet, hogy itt-ott túlzásokba estem... meg biztos nem minden észrevételem volt jogos... de azért remélem a nagyja igen, illetve hogy tudtam segíteni valamicskét mindenkinek).

Köszönöm hogy megosztottad velünk a művekkel kapcsolatos kritikádat Sz.G kolléga, és köszönöm azt is, hogy rávilágítottál művemmel kapcsolatos hiányosságaimra, nem jó az, ha az író el van szállva magától. Az, hogy néhány dologban nem értettem egyet veled, illetve abban igen, hogy van mit csiszolni a stílusomon, ezt el kell ismernem. Örömmel veszem ha a többi zsűritag is nyilatkozik majd, és legyen legalább ennyire bőbeszédű és tárgyilagos, mert hát szóból ért az ember... [smiley]bee1[/smiley]

Nekem annyira nem hiányoztak a fejtörők. :) Csak ugye ezt is pontozni kellett, úgyhogy kénytelen voltam egyest adni rá.

"Helyesírás, nyelvezet, szóhasználat: 1, 5"
Na jó, ez lehet, hogy kissé túlzás, adhattam volna vagy egy fél ponttal többet is mondjuk, de tényleg volt bőven a szóismétlésekből, vesszőhibákból és egyebekből. :D Mindegy, a lényeg, hogy én téged hoztalak ki győztesnek. [smiley]taps[/smiley] Kíváncsi vagyok, a többi zsűritagnál ki lesz a befutó... [smiley]wow1[/smiley]

OK. :D
Közben írtam egy összegzést + pontoztam is mindegyik anyagot (csak úgy mondom, hátha elkerülte a figyelmedet :D).

Na akkor itt vannak a rövid összegzések (pár dolog a megjegyzések közül már valószínűleg ismerős lesz a hibalistákból, bár azért próbáltam új dolgokat is megemlíteni... illetve itt már azért az általam jónak tartott momentumokat is kihangsúlyoztam):


A futár

Kimondottan "fanfiction"-jellegű kaland, egyszerű történet, elég felületesen kidolgozva. Bizonyos részek még konkrétan vissza is köszönnek a hivatalos FF-könyvekből (pl. arénaharc). A többféle helyszín ugyan alapvetően nem lenne rossz, a játékmenet is elmenne (elég "kalandos"), de jelenlegi formájában tényleg vázlatos minden, még leírások sincsenek, így sótlan az egész könyv, gyakorlatilag semmi hangulata nincs, egyik helyszín, például város éppolyan, mint a másik. A választási lehetőségek nem ritkán vagy értelmetlenek vagy semmi súlyuk sincs, mert bármit választ az olvasó, ugyanaz történik (ezekről már írtam a hibalistában). Ennélfogva a játékmenet eléggé lineáris, mellékszálak nincsenek. A nyelvezet egyszerű, és rengeteg a mindenféle hiba (elírások, szóismétlések, vessző- és központozási hibák, az adott helyre nem illő szavak, kifejezések, magyartalan mondatok stb.). Az összképen javít, hogy a nehézség egész jól "be lett lőve", az ellenfelek változatosak, s itt-ott akad egy-két ötletesebben megoldott harc vagy jelenet (szerencsejátékok, arénaharc).
Ha az író még fiatal avagy most próbálkozott először játékkönyvírással, akkor végül is elfogadható a végeredmény.


A fekete lovag

Ízig-vérig KJK-kaland, az író le sem tagadhatná, hogy ezeken a könyveken "szocializálódott", illetve hogy a műfaj abszolút csúcsát az FF-sorozat jelenti számára (és hogy kedvenc írója Livingstone). Ennek ellenére A Fekete lovag, legalábbis a történetet tekintve, szerencsére egyik korábbira sem hasonlít igazán (noha nyilván hasonló elemekből építkezik). Maga a kaland egyébként meglepően hosszú és tartalmas, változatos, mégsem tűnik különösebben lineárisnak; mindez egyértelműen arra utal, hogy az író fektetett munkát a műbe, illetve jól átgondolta-felépítette a cselekményt, remekül "beosztotta" a rendelkezésére álló 200 fejezetet. A fordulatok többsége mondjuk elég kiszámítható, illetve szokásos (gondolok itt a társak ilyen-olyan cselekedeteire), de legalább vannak, ez is értékelendő, főleg egy KJK-könyvnél, ráadásul a könyv második fele (a romvárba való belépéstől kezdve) elég ötletesnek tekinthető, érdekes eseményekből sincs hiány (nem csak annyi van, hogy bemegyünk és lemészároljuk a Fekete lovagot). A társak szintén feldobják a kalandot, kár, hogy azért elég sematikus figurák (csendes pap, vidám félszerzet, mogorva varázsló, titokzatos elf-árnytünde). A stílus, nyelvezet (mely szintén a KJK-t idézi) jó, de lenne még mit csiszolni rajta, ahogy korábban is írtam. A nehézséggel már vannak problémáim (bár erről már szintén "értekeztem"), túl sok tárgyat kell összeszedni a megfelelő sorrendben, ráadásul még az ÉP-et is nehéz növelni, így legalább ötször-hatszor biztosan neki kell állni a küldetésnek, mire teljesíteni tudjuk azt.
Ha kevesebb logikátlanság lenne a történetben (lsd hibalista), akkor összességében véve felvenné a versenyt az "igazi" KJK-könyvekkel, így azért kissé felemás az összkép. Akárhogy is, mindenképp az élvezhető darabok közé tartozik.


Út a dicsőségbe

Talán a legkevésbé "kájékás" a három kaland közül, sőt: a realistább, komolyabb (azaz kevésbé mesés, illetve kevésbé hősies, ,"világmegváltós") történet, az alternatív utak és a sokféle választási lehetőség, illetve a néhol kissé szerepjátékos beütés inkább a Harcos Képzelet könyvekhez teszi hasonlatossá. Ami persze nem baj... ha mindez jól van formába öntve. És itt nincs is ezzel gond, a sztori érdekes, a cselekmény változatos, jól felépített, sok helyen kimondottan ötletes (pl. az említett bánya, de a Tűzhegyes nyitás is, meg a speciális képességek, a főszereplő egész karaktere stb.). A stílusra és a helyesírásra ugyan még "lehetne gyúrni", gyakorolni a fogalmazást, mondatfűzést, illetve talán több leírás sem ártana itt-ott (no és jó lenne megtalálni az arany középutat a lineárisság és a non-lineárisság között: a jelen kaland kissé túlságosan is eltolódott az utóbbi irányába, ráadásul picit talán túl könnyű is, mindegy, hogy melyik úton megyünk, mindenféle nehézség nélkül teljesíteni tudjuk a küldetést, még feltétlenül megszerzendő tárgyak sincsenek), de egyébként más problémám nekem nem volt Az út a dicsőségbennel, kimondottan élvezetes kaland, kicsit fazonírozgatva simán felvenné a versenyt a jobb HK-kal.


Ennyi.
Pontok...
Ja, a rendszerről (amit nem a zsűritagok találtak ki amúgy) annyit, hogy volt egy rakás kategória vagy mi, azokat kellett 1-3-ig pontozni, majd a végén még szétosztani a kalandok között összesen 11 pontot.


A Futár

Háttértörténet: 1
Győzelmi pont: 1
Ellenfelek: 2
Részletgazdagság: 1
Hangulat: 1, 5
Újítások: 1, 5
Történet: 1
Választási lehetőségek: 1, 5
Nehézség: 2 (ez itt annyit jelent, hogy nagyjából eltalált)
Főellenség: 1
Helyesírás, nyelvezet, szóhasználat: 1
Újrajátszási érték: 1
Feladványok-rejtvények: 1, 5


A fekete lovag

Háttértörténet: 1, 5
Győzelmi pont: 2
Ellenfelek: 2
Részletgazdagság: 2
Hangulat: 2, 5
Újítások: 2
Történet: 1, 5 (ha nem lennének benne az említett logikátlanságok, megadnám rá a kettest, talán kicsit többet is)
Választási lehetőségek: 2
Nehézség: 1, 5 (összességében véve túl nehéz, ahogy írtam)
Főellenség: 2
Helyesírás, nyelvezet, szóhasználat: 2
Újrajátszási érték: 2
Feladványok-rejtvények: 2


Út a dicsőségbe

Háttértörténet: 2
Győzelmi pont: 2
Ellenfelek: 3
Részletgazdagság: 2
Hangulat: 2
Újítások: 2,5
Történet: 2, 5
Választási lehetőségek: 2, 5
Nehézség: 1, 5 (túl könnyű)
Főellenség: 2
Helyesírás, nyelvezet, szóhasználat: 1, 5
Újrajátszási érték: 2,5
Feladványok-rejtvények: 1 (semmi efféle nem volt benne)

A +11 pontot pedig a következőképpen osztom el:
Futár: +1
Fekete lovag: +4
Út a dicsőségbe: +6

Összesítve (remélem jól számoltam össze a pontokat):
Futár: 18 pont
A fekete lovag: 29 pont
Út a dicsőségbe: 33 pont


Hát... ennyi.
Köszönöm a felkérést, illetve lehetőséget (zsűrizés).

Tehát:

Háttér:
"esetleg enyhítesz szenvedésein"
Mivel épp pár sorral fentebb volt szó róla, hogy "legszívesebben bezúznám a varázsló a fejét a csatabárdommal", így nem túl valószínű, hogy bármikor is eszembe jutna "enyhíteni a szenvedésein". Meg ugye a kettes pontnál is az szerepel, hogy "majd gondoskodsz róla, hogy megfizessen a sokévnyi elnyomásért", tehát nyilván inkább azt szeretném (már a főszereplő), hogy minél többet szenvedjen.
* Az egymáshoz kapcsolódó fejezetek itt-ott nincsenek jól elkeverve, pl. az 1-ről a 2-re kell lapozni. :)
* Még egy ilyen apróbb hiba: kissé egybefolyik a szöveg, nem ártott volna minden fejezet után kihagyni egy sort vagy ilyesmi, ezt így nem volt túl kellemes olvasni. :)
50: "nehogy valami ártó varázslat szabaduljon fel az összefércelt dögből" Miféle összefércelt dögből? :D Persze gondolom Zagorról van szó, de itt még ember, nem? Arról, hogy félig szörny, tudtommal csak a Zagor legendájában van szó, de az meg nyilván jóval később játszódik a jelen eseményekhez képest, illetve teljesen máshol, másik világon (ha már korábban is szörny volt, akkor bocs).
25: "csak egy kavicsot néztél rejtett zárnak. " Inkább rejtett gombnak, feljebb is gombról volt szó.
13: "Követed érzékeid által sugallt irányt, és azonnal meg is találod a forrását. " Igazán lehetne valami leírás, hogy pontosan mit is találtam meg.
85: "Meg kell küzdened velük a továbbjutásért és az életedért!" Nincs leírva, hogy egyszerre avagy külön (máshol le van).
83: "Teljesen őrültnek tűnik, bizonyára ő az utolsó képviselője a hegy egykori urainak." Esetleg egyik utolsó képviselője. Azt, hogy épp ő lenne az utolsó, nem tudhatom, illetve abszolút semmi sem utal rá.
44: "Vagy visszatérsz a kiindulási pontra?" Inkább az előző elágazáshoz, a kiindulási pont az a labirintus eleje például.
88: "A varázsló nem sokat törődhetett az ilyen apróságok eltakarításával" Hát nyilván, gondolom nem is az ő feladata volt a takarítás. :D
5: Na ezzel az a bajom, hogy ennél az útnál sokkal nehezebb a kijutás, mint a többinél, kell egy külön varázsfegyver, meg vagy három törpét is le kell vágni stb. De ha már így van, akkor legalább lehetne itt valami bónusz, valami „jutalom”, mert jelenleg semmi sincs.
Errefelé amúgy szinte csak 80 körüli FP-kre lehet lapozni, magyarul itt ismét nem lettek jól elkeverve az egymáshoz kapcsolódó fejezetek.
181: "Nem rettent el, bármi is legyen a vérnyomok gazdája. " Jaj, én most elrettentem. :D A vérnyomoknak max. forrása lehet, gazdája nem, legalábbis ez így elég szerencsétlenül hangzik.
120: "Vesztesz 4 ÉLETERŐ pontot! " Ezt a sort korábbra írnám, oda, ahol arról volt szó, hogy megsérülök. Így szokás. + Miért nem kutathatom át őket, ha végzek velük? + Mit keres a csatánál egy „halálpont”? (Ha vesztesz, lapozz a 199-re.) Máshol nincs ilyen. Vagy már nem tudtál mit kezdeni azzal az egy fejezetponttal? :D
108: "Ha le akarod győzni a törzsfőnököt" Ezt itt úgy írja, mintha már korábban is lett volna szó erről, mármint, hogy le kell győznöm őt, pedig ha jól emlékszem, nem volt. (Egyébként ott kellene ezt megemlíteni, amikor először szóba kerül, hogy meg kell találnom az ork törzset: na oda kellene valami olyan szöveg, hogy csak akkor érhetem el a célom, és vehetem át az irányítást, ha legyőzöm a főnököt.)
192: "Ha véletlenül észreveszi a táborodat" Szerintem itt semmilyen táborról nincs szó, konkrétan nem verek tábort stb. ahogy pár sorral lejjebb is írod, csak leülök egy nagy kőre és ennyi.
+ A tanítványos választási lehetőséget (illetve kérdést, hogy rendelkezel-e ezzel a képességgel) előlre kellene írni, máshol is úgy van, a „rendes” választási lehetőségek csak ezután szoktak jönni, ami rendben is van.
66: „Ez csakis egy halott vezér szelleme lehet, aki téged választott, hogy méltó utódja legyél. Biztosan mindvégig őrződként követett és ennek köszönheted, hogy megmenekültél a rabságból. Minden itteni szenvedésed próbatétel volt, hogy a szellemek eldönthessék méltó vagy-e a rád szabott feladatra.” Jaj, ez itt nagyon furcsán hangzik, még véletlenül sem volt korábban utalás ezekre, illetve nem is nagyon juthat eszembe mindez. :D Max. ha be vagyok drogozva vagy nem tudom.
119: "Ez lehet a teremtmény egykori porhüvelye." Hát… ezt honnan tudom? Pl. van a hulla körül valami tárgy, amit a szellemen is láttam, vagy valamilyen oknál fogva hasonlít a hulla a szellemre stb.? Mert ha nem, akkor szerintem nem tudhatom, bárkinek a hullája lehet. Főleg, hogy később is van még egy rakás holttest, azok is simán lehettek vagy lehetnének a szellem "porhüvelyei". Mondjuk ha feltételes módban írnád (’talán’ ez lehet a teremtmény egykori porhüvelye), akkor esetleg rendben lenne, bár akkor is kellene vmi jellegzetesség, amiből sejthetem.
"Amikor kibontod el sem hiszed, hogy mekkora SZERENCSE ért." Kisbetűvel szedd a szerencsét, itt nem konkrétan az értékről van szó.
"A zsákban találsz lámpást és olajat, így nem kell vakon botorkálnod." Hm, azt hiszem korábban szó volt róla, hogy a sötétben is aránylag jól látok, tehát "vakon való botorkálásról" biztosan nem lehet szó.
186: "közben azon gondolkodsz, hogy vajon meddig mászkált itt az a nyomorult, mire feladta és visszatért a kiindulóponthoz." Na ez megint egy olyan dolog, amit abszolút nem tudhatok, semmi sem utal rá, hogy egy csomót mászkált idelent, majd feladta és visszatért ide, ahol végül is meghalt. Akár az is lehet, hogy belehalt az esésbe, vagy legalábbis súlyosan megsérült, és pár lépés után összeesett. Szóval nem egyértelmű a szitu.
"Hamarosan rájössz, hogy miért is nem találta meg a kivezető utat, ha van egyáltalán, ugyanis a járat három felé ágazik előtted." És? Attól még megtalálhatta volna, nem egy útvesztőről van szó. Én ezt a részt kihúznám innen, felesleges.
158: "Az utolsó pillanatban vetődsz ki a járatból, mielőtt bedőlne az egész." Inkább beomlana.
114: "aminek a közepén egy nagy tócsa foglal helyett," :D Esetleg aminek a közepét egy nagy tócsa foglalja el.
132: "minden harcban le kell vonnod 1-et a Támadóerődből" Kissé furcsa, hogy csak –1 pont levonás jár egy fegyver elvesztéséért. Másképp megközelítve: Csak 1 pontnyi plusz Támadóerővel járna egy csatabárd a pusztakezes harchoz képest?
Szerk.: ja, mondjuk a sebzésem is csökken 1 ponttal, hát igy talán oké.
52: "Lámpád fényénél ősi jeleket veszel ki a falra festve. Érted már, hogy mit keresett itt ez az ember. Bizonyára régi Törpe járatok után kutatott, hátha valami kincsre bukkan." Na ez megint egy olyan dolog, hogy max. akkor juthat eszembe, ha médium vagyok. :D Attól még, mert valahol jeleket látok (ráadásul még azt se igazán tudom, hogy mik ezek a jelek, mit jelentenek), egyáltalán nem biztos, hogy az egyik manus azért jött ide, hogy kincseket keressen. Már akkor inkább a 193 alá írd ezt, ott legalább már tudom, hogy egy kincsesbányáról van szó. De ott is inkább feltételes módban kellene megemlíteni a dolgot, tehát nem úgy, hogy „érted már”, hanem, hogy talán ezért jöhetett ide a fickó stb. Bár ki is lehet hagyni az egészet, nincs rá olyan nagy szükség.
"Éppen fel is adnál a reménnyel" Adnád a reményt vagy hagynál a reménnyel.
190: "Bizonyára a lidérc áldozatai voltak." Na ezt megint honnan tudom? :D Amúgy is, a lidérc fent kísért, a felszínen, talán kilométerekre innen. Nekem inkább valami olyasmi jutna eszembe, hogy egy itteni barlangi szörny végzett velük, valami óriáspók, féreg vagy ilyesmi.
121: "Biztosan a kísérteté volt még ember korában mielőtt bezuhant volna a az üregbe." No comment. :D Látom nagyon a szívedhez nőtt ez a kísértet-figura, állandóan őt emlegeted, illetve szeretsz mindent vele megmagyarázni, mindent ő csinált, minden az övé volt stb. :D
* Ez az egész bányás rész amúgy nagyon király, szerintem messze a leghangulatosabb az egész könyvben (na jó, a legeleje is kellemes, a Tűzhegyben-Tűzhegy körül való kóborlás), viszont kötelezővé kellene tenni az ezen való áthaladást, mert jelenleg semmi jelentősége nincs, simán ki lehet hagyni, pedig tényleg feelinges + alapvetően gyorsan át is lehet robogni a könyvön a sok választási lehetőség és alternatív út miatt. Ha legalább a bányában is kellene kóborolni egy kicsit kötelező jelleggel (pl. mindenképpen beesne ide vagy nem tudom), akkor az azért dobna egy kicsit az egész könyvön, illetve hosszabbá tenné. VAGY legalább legyen itt valami olyan cucc, amit mindenképpen meg kell szereznie (ilyen amúgy sincs sehol, ha jól láttam, az egész könyvet végig lehet vinni úgy, hogy semmit se gyűjtök be, illetve mindegy, hogy merre megyek).
174: "azonnal egy barlanghoz hurcolnak, majd belökdösnek rajta. Ha meg akarsz vívni a vezérségért, kénytelen vagy belépni." Ha egyszer már belöktek, nem tudok még be is lépni, már benn vagyok.
56, 57: mind a két pont a törzsfőnökös jelenethez kapcsolódik, nem ártott volna „távolabb” tenni őket egymástól.
* Amúgy tetszik, hogy van még egy, úgy ahogy sikeresnek mondható befejezés.
127: az elejéről lemaradt az arra való utalás, hogy ezt a törzsfőnök mondja. Jó, lehet sejteni, de azért elférne ott valami ilyesmi.
148: ötletes a csata, tetszett.
42: érdekes, hogy itt nem kell levonni az ügyességemből, pedig elég rossz helyzetben harcolok (fél kézzel a sziklafalba kapaszkodva, ha jól értettem).
15: "Fáklya hiányában nem látsz el túl messzire, de a sötétben mintha úgy látnád, mintha élesen lefelé kanyarodna az út." Ez a mondat több sebből is vérzik, de gondolom ezt nem kell nagyon magyarázni (tele van szóismétléssel). :)

Kb. ennyi, de pl. ilyen szóismétlésekből, vesszőhibákból, meg a szövegkörnyezetbe nem illő szavakból, illetve kissé furcsán megfogalmazott részekből még van egy pár, de ezeket nem szeretném mind felsorolni (ahogy már a korábbi kalandoknál is írtam, majd úgyis átnézi még a kiadvány szerkesztője mindegyik anyagot, aztán kigyomlája belőlük az ilyen jellegű hibákat... remélhetőleg).

Ja, hamarosan írok egy rövid összegzést mindhárom kalandról + közzéteszem a rájuk adott pontokat.

Na kivégeztem. [smiley]eljen[/smiley]
Majd holnap feldobom a hibalistát, meg valami véleményféleséget. (Amúgy nem sok bugot találtam benne, illetve hát mondjuk a stíluson lenne még mit csiszolni azért, meg ilyesmik, de szerkesztési hibák, logikátlanságok, meg hasonlók szerintem nem nagyon vannak benne, max. apróbbak.)

"Nem feltétlenül úgy történnek a dolgok, ahogy az olvasó várná, ettől fordulatos a sztori. Ráadásul a történet erősen Killmasteres logikára épül"
Így már minden világos, elnézést az "akadékoskodásokért" [smiley]circling[/smiley]

Sz.G kolléga ha megengeded élek az írói szabadságommal és a wu-tang-ok maradnak. Kifogásoltam én a te teremtményeid a BB-ben? Ha a Mélység rabszolgáiban lehetett Maijem-nosoth, amit a fene tudja honnan ástak elő, és még hülyén is hangzik, akkor egy ilyen apróságon ne akadjon fel senki, mint a wu-tang harcosok.
Regis nem véletlenül marad életben. Nem akartam, hogy a kalandor afféle gyilkológéppé válljon. Olmec pedig figyelmeztet, ha elszakítod a láncot, hasznos segítséget kapsz. Na most amikor fojtogatnak téged, te a nyakadhoz kapsz, közben elszakítod a láncot. De mint minden dolgot ezt sem rágom senkinek a szájába, picit bízom az olvasó fantáziájában is.
Persze hogy nem tudhatod, hogy bandita nő volt, hiszen erre épül a csapda. Nem csak Jézus feszíthet egy kereszten ám!
A gyűrűt természetesen azért kaptad, mert a pap tudni akarta merre járnak a csapattagok. Várható volt, hogy a várban szét kell vállnotok, így könnyebb újra egymásra találni.
A harangozó azért ugrik ki a toronyból, mert látja, hogy nem tud végezni veled, nem mer szembenézni ura haragjával. És nem azért mert irígykedett Batmanra.
A többire most nem térnék ki, illetve még egy dolog, ez egy kaland, ahol te vagy a kalandor. Nem feltétlenül úgy történnek a dolgok, ahogy az olvasó várná, ettől fordulatos a sztori. Ráadásul a történet erősen Killmasteres logikára épül, pici fanzáziával te is választ találhatsz a kérdéseid nagy részére. De van néhány megjegyzésed, ami arra késztet, hogy itt-ott belejavítsak a történetembe. Hiába no, semmi sem lehet tökéletes... (Ami néhány elejtett megjegyzésed illeti, kíváncsi leszek mit szólsz majd, amikor elolvasod a Sötétség fegyvereit. Na ott én is dobtak pár hátast az író fanzáziavilágától!)[smiley]taps[/smiley]

Én azt hittem, hogy ezek már valami korábban is "létező", csak a Titánon előforduló lények, amikről már máshol is volt szó... csak ezért nem hoztam fel, illetve vettem bele őket a jelen könyvvel kapcsolatos hibalistámba. Na mindegy, de ez így (hogy Wu-Tang harcosok), tényleg elég necces elnevezés, ordít, hogy honnan jött a név, meg amúgy is szerencsétlenül hangzik, és abszolút nem összeegyeztethető a Titánnal, szóval ilyen téren szerintem ne nagyon újítgass Killmaster kolléga.

"Egyébként a rapperek nem pónikon járnak és nem viselnek csontot a hajukban."
Pedig én meg voltam győződve róla, meg szerintem mások is. :D Köszi a felvilágosítást.

A lényegre térve: mivel tegnap kis híján sikerült meggyőznöd róla, hogy tökéletes a könyved pár vesszőhibától és elírástól eltekintve, így gondoltam átnézem még egyszer, alaposan áttanulmányozom, hátha kicsit okosodhatok közben (hogy kell abszolút jól felépíteni egy könyvet, egyedivé, fordulatossá, izgalmassá tenni a sztorit-cselekményt, hitelessé a karaktereeket stb.). Hát találtam még pár dolgot...


27:
"A nyakadhoz kapsz, és megérinted az ezüstláncon függő baglyot. Úgy tűnik, ennek használatára épp most érkezett el az idő. Amikor a lánc elszakad"
Jófajta lánc lehetett, hozzáérek, és elszakad.

"Miután kipihented magad, sorsára hagyod az immár vakká vált ellenfeledet, aki aligha árthat most már neked. Majd a cimborái, ha visszatérnek hozzá, kivezetik őt innen."
Ahhoz képest, hogy keményen átvert, majd később meglopott, majd még később meg akart ölni a cimboráival, egész elnéző vagyok vele. Még azon is elmerengek, hogy vajon mi lesz szegény szerencsétlen vakkal, de aztán eszembe jut, hogy a cimborái majd kézen fogva kivezetik innen, úgyhogy megnyugszom.

128:
"Akit kiszabadítottál egy banditanő volt, akit így büntettek meg azért, mert megszökött Deoras várából. Most, hogy akadt valaki, aki megszánta, megpróbált leütni téged a kereszt egy darabjával, hogy a felszereléseddel elillanhasson."
És ezt én honnan tudom? Talán médium vagyok, mint a BB-ben a fsz., hogy amint hozzáérek, megtudom, hogy kicsoda és mit akar avagy ő maga hozta a tudomásomra egy sátáni kacaj kíséretében, miközben megpróbált leütni "a kereszt egy darabjával?" És az utóbbit hogy is kell elképzelni? Miközben én bénán, mozdulatlanul állok a kiszabadítása után (és gondolom a hátamat mutatom neki), ő lazán letör egy darabot a keresztből, és megpróbál leverni?

"Mindazonáltal egy banditát szabadítottál ki, aki valószínűleg megpróbál majd valamilyen módon hátráltatni küldetésedben."
Hát nem próbált meg. Egyáltalán, semmilyen negatív következménye nem lett, hogy kiszabadítottam a nőt, így nem tudom jogos-e az 1 SZP-levonás, de mindegy, fogjuk rá.

131:
"Szakadt, rongyos ruhájuk alapján ítélve, valószínűleg tolvajok"
Nekem inkább az jutna az eszembe ezek alapján, hogy hajléktalanok, szegények, ilyesmi, de mindegy. Miért kellene mindenkinek tolvajnak lennie, aki rongyos ruhákban flangál?

98:
"csupán az aranygyűrű maradt az ujjadon, mert nem bírták levenni."
Ezt elvileg szintén nem tudhatom (vagy ott hagytak egy papírt, hogy bocs, mindenedet elvittük, de az aranygyűrűt nem bírtuk lehúzni, azt megtarthatod). Az is lehet, hogy csak nem vették észre vagy nem kellett nekik, esetleg a varázsgyűrű más számára láthatatlan vagy elszíneződik, bármi.

99:
"- Ugye nem gondoltad komolyan, hogy magadnak tartod meg a varázsszert, ami bennünket illet?"
Nem tarthatom meg, mert még nálam sincs. Előbb meg kell szerezni.

"A papi varázslatod jól működött Zharran, a barátunk aranygyűrűje elvezetett minket a kristálygömbhöz."
Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán mi a fenéért adták nekem a gyűrűt az elején? Tán azért, mert már akkor sejtették, hogy mivel ilyen nagy híró vagyok, tuti én fogok rátalálni a híres-hírhedt kristálygömbre, amit húszmillióan próbáltak már felhajtani, és akkor, ha éppen nem leszek velük, majd jól rám találnak a gyűrű segítségével és sátáni kacaj + túljártunk az agyadon te szemét-kíséretében elhappolják előlem a cuccost?

106:
"A Bronzlovagot az utolsó csapásoddal lefejezed, majd apró darabokra vágod."
Mi az nekem egy szál karddal. Egy bronzlovag felaprítása? Piha.

109: ugyan ez nem túl lényeges, de azért feltűnt: az a rész egy az egyben ugyanaz, mint a Hóboszis-illúzionistás jelenet. Egy gonosz mage megidéz két tükörképet, miközben épp azon ügyködik, hogy egy tőrrel elszúrjon, mi pedig csak úgy kerülhetünk ki ép bőrrel ebből a szituációból, ha a három alak közül a középsőre (!) mérünk egy csapást (és akkor a mage felüvölt, a két kamu mage meg eltűnik).

190:
„Egy meglehetősen szűk átjáróban találod magad. Négykézláb kell haladnod, és így is csak nehezen jutsz előre. Balról egy kis mélyedést pillantasz meg a falban. Egy ezüstserleget látsz tálcán előkészítve. A serlegben valamiféle bor lehet, az illata alapján ítélve, de fogalmad sincs, ki és milyen céllal helyezhette ide.”
Tehát van a rablólovag várában egy titkos alagút, ahová kb. négy helyről is el lehet jutni (szóval úgymond központi, fontos helynek számít, sőt, ez köti össze tán az előcsarnokot, meg a harangtornyot is), ez pedig valami rejtélyes okból kifolyólag olyan szűk, hogy csak négykézláb lehet közlekedni benne (illetve még „így is csak nehezen juthatunk előre”: akkor gondolom kúszni kellene), és az egész járatban egy fülke van mindössze, ahová pedig valami jótét lélek előre kikészített egy tálcára egy ezüstserlegbe valami lötyit. Biztos azért, hátha valaki megszomjazik a nagy kúszásban-mászásban (talán épp a félőrült, kissé kvazimodós jellegű, amúgy varázstőrrel rendelkező harangozó, aki előszeretettel ugrál ki a toronyból, ha levernek róla X ÉP-et). Ja, és ebben a lötyiben mellesleg ellenméreg van, ami a rablólovag mérge ellen véd. Oké, végül is az ilyeneket pont hasonló helyekre szokták kipakolni.

188:
„Még pisszenni sem mersz, annyira félelmetes a látvány mely elég tárult.”
Igen, valóban nagyon félelmetes lehet egy pár méteres sárkányszobor egy kút mélyén, ami találós kérdéseket tesz fel, mert elvileg segíteni akar.
Mellesleg csak a fenti mondatban van egy vesszőhiba, illetve hiány (mely elé kellett volna egy), meg egy elírás (elég-elé).

Jó "strapabíró" társaim vannak amúgy, az egyiket egy medve találja telibe a mancsával (el is terül a földön), a másikat meg egy kardfogú tigris legyinti meg „játékosan”. Persze mindketten túlélik.
Az alkimista meg az elején leordítja a fejem, ha azt mondom, hogy ne tegyük el magunkat már délután, hanem menjünk még tovább, hogy haladhassunk. Egy másik, tán az árnytünde meg simán otthagyná emiatt a „főnököt”, pedig ráadásul elvileg haverok-szövetségesek. Nem egy hétköznapi figurák!

„Miközben nekidőlsz egy közeli fatörzsnek, egy vadmalac család jelenik meg a tisztás szélén. Amint meglátják a papot, felvisítanak, és riadtan futnak visszafelé az erdőbe”
Kész csoda, hogy én nem futottam el egy törökülésben meditáló, bíborköpenyes, kopasz paptól, akiről egy tonnányi aranygyűrű és egyéb bizsu lóg. Félelmetes látvány lehet pedig valóban.

„Azért jöttem ide, hogy teljes nyugalomban meditáljak,”
A lehető legjobb helyet választotta, csak szökött, keresztre feszített banditanők, vaddisznócsaládok, tigrisfogú kardok, akarom mondani kardfogú tigrisek és ostorfák vannak a közelben, a kútban megbújó szadista ősemberről, aki az aprónépséget kínozza előszeretettel, már nem is beszélve.

137:
„Neki is nyilván a varázsszerre fáj a foga.”
Ez csak természetes, itt mindenkinek ez a vacak kell. Ennek ellenére kissé mondjuk érdekes, hogy még senki se botlott bele (a lovag sem, pedig elvileg évtizedeken át kutatott utána az embereivel), holott csak egy szőnyeget kell felhajtani a lovag szobájában, lemenni egy csapóajtón-lépcsőn, és egy elágazásnál jobbra fordulni, aztán be egy terembe. Jól el van dugva, az biztos.

126:
„Az egyik fa tövében friss ásásnyomokat veszel észre. Talán Zharran, a pap ásott el ott valamit?”
Egész biztos, kétség sem férhet hozzá. (Biztos oda rejtett el valamennyit a bizsujaiból.)
Nekem is pont ez jutna eszembe, ha egy erdőben sétálnák, és látnék egy friss ásásnyomot.

37:
„Amikor áthaladsz az átjáró alatt, a koponya vérvörös szemek felvillannak, és a szájából valamiféle maró hatású folyadék lövell ki.”
Éljenek a mozgásérzékelős-savköpő koponyafejek az alagutak tetején.

161:
Szóval a lovag fiatalkorában elindult a király udvarából, rátalált a várra, itt feltehetően évekig-évtizedekig kutatott a varázsszer után (erre több dolog is utal ugye, mármint, hogy régóta itt van), de nem talált semmit, hiába kutatta át a vár minden négyzetméterét a társaival, még a katakombára se bukkant rá, pedig csak annyit kellett volna tennie, hogy benéz a szobájában a szőnyeg alá. Aztán éppen tegnap talált egy tekercset… oké.
Ja és:
„tegnap egy ősi tekercsre bukkantam, mely homályos utalásokat tartalmaz annak hollétéről.”
Hát konkrétan le van írva benne, hogy a katakombákban rejtette el (ami áll kb. két helyiségből, meg egy folyosóból). Szóval nem nagyon titkolja az ürge. Még annak dacára sem, hogy hosszú sorokon át részletezi, hogy milyen borzasztó világégéssel járna, ha valaki megtalálná…

Aztán felmerülhet még a kérdés, hogy mi a fenét keres egy kút mélyén egy sárkányszobor, egy ősember barlangja, meg egy ketrecbe zárt manó, és miért jut eszembe lemászni egyáltalán egy kútba a társam keresése közben, amikor semmi sem utal rá, hogy ott van (segélykiáltás stb.). de mivel szinte az összes játékkönyv tele van ilyen, fogalmazzunk finoman, mesés elemekkel, így ezt hagyjuk.

Kb. ennyit találtam fél óra alatt, de ha újból végigböngészném, talán összegyűlne még egy kb. 10 000-es monológra elegendő... téma.

Várom a szokásos magyarázatokat, ne spórolj a karakterekkel. :D

Valóban a rap-együttesről kapta a törzs a nevét, bár sokkal inkább egy barátom ihletett meg ezügyben. (Polgárőr szolgálatot láttunk el a kis falunkban, és baseball ütökkel jártuk az utcákat. Szerinte úgy festettünk, mint a wu-tang harcosok.) Az eredeti verzióban kentaurok voltak, de valami újat akartam. Egyébként a rapperek nem pónikon járnak és nem viselnek csontot a hajukban. Mellesleg a történetben szereplő alakok törzsi közösséget, azaz klán alkotnak, így jött a wu-tang klán ötlete. Hívhattam volna őket Timur és csapatának is, de akkor meg egy történész koppintott volna az ujjamra. Azt azért csodálom, hogy J. Green-nél nem kopogtatott a kisebbségi jogok biztosa, hogy mit keres a Vérfarkas üvöltésében Dankó Pista népe, akik még lopni sem átallanak a szegény kalandortól... [smiley]eplus2[/smiley] (Azért köszi az észrevételt, a wu-tangok egyenlőre maradnak...)

Lovag: nyilván azért támadt rám, és akart kicsinálni, mert ugye azt hitte, hogy azért jöttem, h megöljem-kiraboljam, tán magyaráz is valami ilyesmit. Ebben az esetben teljesen érthető, hogy alapból nem kegyelmez. Ettől függetlenül később miért ne haverkodhatnánk össze? Volt már ilyen pár könyvben, pl. most kapásból az Elátkozott ház ugrott be, ott két olyan figura is van (Púpos, meg Fehérhajú), akivel először harcolni kell, de aztán, ahogy bekapnak néhány sebet, megadják magukat, és kiderül, hogy nem is olyan negatív karakterek. Na mindegy.
Ja, hát igen, tudom, Livingstone-nál vannak elszállt szörnyek, már akár rögtön a könyvek legelején is (pl. az általad is emíltett Homokhernyó: broááá. De mondhatnánk ugye Razaakot is, akit gyakorlatilag lehetetlen legyőzni: OK, ő a könyv végén van, de akkor is). Nem feltétlenül őt kell követendő példának tekinteni, főleg ilyen szempontból, bár mondjuk ez ízlés kérdése... (Bár tudom, neked pl. a Rémület a kedvenc KJK-d, szóval ebben se fogunk egyetérteni. :P :D)
Szerintem az életerő-probléma nélkül is elég nehéz a könyv (főleg, hogy amint kiderült, sokkal nehezebb rátalálni a helyes útra, mint ahogy pl. az nekem először lejött, illetve sok a megszerzendő tárgy, meg csapda is), én nem nehezíteném meg a könyvet még azzal is, hogy jobbára csak ilyen 2-3 ÉP-et gyógyító dolgokkal lehet pótolni az elvesztett életerőt, ezeket is úgy kell előbányászni innen-onnan, de te tudod. :)
Na akkor ennyi, jó javítgatást stb. Észrevételeket meg szívesen. [smiley]circling[/smiley]

Ja, bocs a duplázásért. A másik háeszt törölhetik a moderátorok, ha gondolják. :)

Lovag: nyilván azért támadt rám, és akart kicsinálni, mert ugye azt hitte, hogy azért jöttem, h megöljem-kiraboljam, tán magyaráz is valami ilyesmit. Ebben az esetben teljesen érthető, hogy alapból nem kegyelmez. Ettől függetlenül később miért ne haverkodhatnánk össze? Volt már ilyen pár könyvben, pl. most kapásból az Elátkozott ház ugrott be, ott két olyan figura is van (Púpos, meg Fehérhajú), akivel először harcolni kell, de aztán, ahogy bekapnak néhány sebet, megadják magukat, és kiderül, hogy nem is olyan negatív karakterek. Na mindegy.
Ja, hát igen, tudom, Livingstone-nál vannak elszállt szörnyek, már akár rögtön a könyvek legelején is (pl. az általad is emíltett Homokhernyó: broááá. De mondhatnánk ugye Razaakot is, akit gyakorlatilag lehetetlen legyőzni: OK, ő a könyv végén van, de akkor is). Nem feltétlenül őt kell követendő példának tekinteni, főleg ilyen szempontból, bár mondjuk ez ízlés kérdése... (Bár tudom, neked pl. a Rémület a kedvenc KJK-d, szóval ebben se fogunk egyetérteni. :P :D)
Szerintem az életerő-probléma nélkül is elég nehéz a könyv (főleg, hogy amint kiderült, sokkal nehezebb rátalálni a helyes útra, mint ahogy pl. az nekem először lejött, illetve sok a megszerzendő tárgy, meg csapda is), én nem nehezíteném meg a könyvet még azzal is, hogy az ilyen 2-3 ÉP-et gyógyító cuccokat is szinte elő kell bányászni innen-onnan, csak akkor túlélhető a kaland, de te tudod. :)
Na akkor ennyi, jó javítgatást stb. [smiley]circling[/smiley]

A trükk az SZ.G. kolléga, hogy bejuthatsz a lovag szobájába, de ki már nem... (legalább is ha a folyosó felől mész...) Másik dolog. Te megbíznál egy olyan emberben aki először megtámad, aztán amikor látja, hogy gyengébb nálad békejobbot nyújt? Vajon miért nem írtam oda, hogy ha életrő pontjaid nagyon lecsökkennek lapozz XX-re? Ő miért nem kegyelmez meg neked, ha azt látja, hogy vesztésre állsz? Ja, hogy te bedőlsz a szövegének, hát így is akartam...[smiley]bee1[/smiley]A brutális ellenfélről annyit, amikor először játszottam a Rémület útvesztőjével és szembe jött az Óriás homokhernyó, én is meglepődtem kicsit! Sőt el is intézett! Igen, sok helyen lehet veszíteni életerő pontokat, de ez is cél volt. Nem tettem bele túl sok terminátor-típusú ellenfelet, viszont ez arra készteti a kalandort, hogy minden apró segítséget, melyet a könyv kínál keressen meg, mert így nagyobb az esély a túlélésre. Livinstone itt követte el a hibát a Sárkány szeme című művében. Nem elég hogy ránk uszít egy Gigantuszt (ügyesség 12 életerő 12) még körönként 4 életerő pontot is sebez! Hát ezt még maximális pontokkal is nehéz megcsinálni. Ehhez képest az én sztorim az "sétagaloppnak" tűnhet! A pap pedig azért varázsol, mert ki akartam azt kerülni, hogy te vagy a társaid ismertek mindenféle nyelvjárást. Azért akármekkora kalandor is vagy ne beszéljél már minden faj nyelvén, akivel épp dolgod akad. Viszont ha belegondolsz, a pap már akkor is varázsolt, mikor először összetalálkoztok a wu-tang harcosokkal. Az emberei nyilván beszámoltak a főnöküknek, hogy másképp nem értene szót veletek, elvégre ők sem beszélik az emberi nyelvet. Azt hiszem ennyi, de ha lenne még kérdés, állok elébe. Az szövegben tényleg akadnak elírások, én is találtam itt-ott, illetve útmutatásaid alapján kicsit kibővíthetőek a fejezetpontok, hogy még élvezhetőbb legyen a történet. Köszönöm az észrevételeid, és a jövőben is számítok a hozzászólásaidra... [smiley]vigyor2[/smiley]

Különben ha kijavítottad-átírtad azokat a dolgokat, amiket jogosnak vélsz az általam említett hibák-hiányosságok, egyebek közül, akkor utána szívesen átnézem helyeírásügyileg. :) Vesszőhibák, elírások, ilyesmik, ezekben elég jó vagyok, legalábbis a legtöbb effélét biztos kiszúrom.

Amúgy, mielőtt valaki félreértené, természetesen sok minden tetszett a könyvben (a véleményem összességében véve határozottan pozitív), de ugye, amint írtam, ezeket majd csak később fejteném ki, a pontozás környékén.

"volna ha ez és ez történik, a lényeg, hogy én olvasás közben ezt egyáltalán nem éreztem, illetve pozitív figurának tűnt, kész, és még a legvégén se derült ki, hogy valójában gonosz volt, pedig akkor ennek legkésőbb ott ki kellett volna derülnie (feltéve ha tényleg úgy gondoltad, hogy hátbadöfött volna és ilyesmi)."
Na például a lovag (és az orgyilkos) halála után, amikor elmélkedik a főszereplő (141-es pont), lehetne erre valami utalás. Mármint a lovag igazi természetére. Mondjuk hogy nem is sajnálja a fsz. a lovag halálát, mert érzi, hogy tényleg gonosz volt, és valószínűleg csak ő is kihasználta volna, ahogy a többiek is. Vagy valami efféle, a lényeg, hogy valamilyen úton-módon derüljön ki a könyvből, hogy ez a bizonyos lovag valóban negatív figura volt. Mert az ezt megelőző jelenetekből tényleg az jön le, hogy inkább áldozat volt, és a király az igazi gonosz.

Na amajd akkor átnézem még egyszer, ezek szerint egy-két dolog elkerülte a figyelmem (pl. hogy a folyosó felől elvileg be se lehet jutni a lovaghoz: ha így van, akkor oké, így tényleg kicsit többet kell variálni, illetve nehezebb dolga van a játékosnak).
Életerő: ja, de akkor is csak 3 kaja van, és egy kivételével, ha jól emlékszem, minden ilyen "feltöltőpontnál" 2-3 ÉP-et kapok csak vissza. Viszont ÉP-vesztésre meg kismillió helyen kerülhet sor, tényleg sok a csapda ugye (de majd akkor ezt is megnézem még egyszer). Egy-két plusz adag kaja azért mindenesetre még biztos nem ártott volna.
Brutális ellenfél-ügyben továbbra sem értek egyet, pl. attól még, mert lefog, egyáltalán nem biztos, hogy minden csapásom után pont rám fröccsen a fa nedve (annál is inkább, mivel utalsz rá, hogy nem csak azt püföli a játékos, ami lefogja, hanem a fa egészét, de ezt már legutóbb is írtam). Mindegy, ebben nem fogunk "zöld ágra" vergődni (hogy stílszerűen fogalmazzak :D). Az mondjuk igaz, hogy nem kötelező megküzdeni vele, de én pl. akkor se tennék be egy ilyen brutál ellenfelet a könyv első felébe.
Lovag jelleme: hát... jó. Bár ez kissé ilyen utólagos magyarázkodásnak tűnik, hogy hátbadöfött volna ha ez és ez történik, a lényeg, hogy én olvasás közben ezt egyáltalán nem éreztem, illetve pozitív figurának tűnt, kész, és még a legvégén se derült ki, hogy valójában gonosz volt, pedig akkor ennek legkésőbb ott ki kellett volna derülnie (feltéve ha tényleg úgy gondoltad, hogy hátbadöfött volna és ilyesmi). Mindegy, ez van. :D
"A pap pedig nem pazarolja szökésre a varázserejét, mert az ő élete nem forog közvetlenül életveszélyben. Ha pedig kudarcot vallanál a gladiátor harcban, nos akkor még mindig varázsolhat."
Hát ez is kissé magyarázkodás jellegű. :) Illetve nem is az a lényeg, hogy miért nem varázsol, hanem hogy egy ilyen szituációban csak úgy varázsol, a fogvatartóink simán hagyják, ez szerintem nem túl életszerű (=nem tartanak tőle, hogy "levarázsolja" őket), ahogy írtam korábban.
Az lejött, hogy nem rajonganak értem a társaim, illetve csak kihasználnak, igen, ez tetszett is. :)

Hát akkor nézzük meg újra a kérdéses kérdéseket... Szóval amikor behatolsz a lovaghoz azt vagy a folyosó felől teheted meg, azt meg ugye csapdák védik. Padló csapda, dobódárda csapda, illetve egy titkos ajtó, melyet csak úgy nyithatsz ki ha megfejted a törpe feladványát. (De ha erről jössz az Árnytünde elintéz, mert nincs pajzsod. Ezért is tettem a bogyókat a barlangba. Ha viszont van pajzsod, akkor nem jutsz ki élve a zombik kriptájából!) Vagy az emeleti fürdő felől, de ott meg ott vannak a lovag embereinek szállása, akik védik a gazdájukat. Innét szintén egy résnyire nyitva felejtett titkos ajtón jutsz tovább, a harangtorony lábánál lévő lépcsőnél. Az Életerő pontokra nagyon ügyeltem SZG koléga. Ha elég ügyes vagy 3 élelem +12 életerő, és számtalan más lehetőség. (Olmec szelleme, Anygyalgyökér megszerzése, Banditavezér balzsama, a lélekőrző viselése, stb. Sok olyan kis apró dolog, ami növeli az esélyét az életbenmaradásnak. A brutális ellenfél pedig azért is az, mert gyökereivel és ágaival fog téged körbe, amikor levágod egy ágát vagy gyökérrészét, te nem ugrálhatsz, mert növény többi része erősen fogvatart. Nincs mese viselni kell a következményeket. A rutinos kalandor persze rájön, hogy jól átverték, többet nem is megy a közelébe. A lovag pedig csak azért tűnteti fel magát kedvező színben, mert egy ilyen szövetségessel mint te megszerezheti a varázsszert, téged meg jól hátbadöf! Honnan szerezte Regis a társait? Hát a félszerzet megemlítette, hogy a lovag szolgálatában töltött némi időt. Szerencséjére még akadtak Deoras romvárában olyan cimborái, akikkel szövetségre tudott lépni. Ő az egyetlen aki élve megússza a veled való találkozást...
A gladiátor harcnak igen is van értelme, másképp nincs füldugód! Ugye azt mondja a törzsfőnök, akit a pap varázslata nélkül nem is értenétek, ha nyersz a párbajban elfelejtik, hogy engedély nélkül haladtatok át a területükön. A pap pedig nem pazarolja szökésre a varázserejét, mert az ő élete nem forog közvetlenül életveszélyben. Ha pedig kudarcot vallanál a gladiátor harcban, nos akkor még mindig varázsolhat. Egyébként ha odafigyelsz a halálcsapdákra, pl ott hagynak a kereszten, ha eltörik a lábad, nem mennek utánad, nem fedeznek amikor hátbaszúr a mameluk, rájössz, hogy ők nem igazi barátok. Egyszerűen mindenki csak ki akar használni, de erre csak később jösz rá! Ez a hiszékenmy kalandorok sorsa...[smiley]mf1[/smiley]

Köszi. :)
Azért igyekszem, mert runnerék tényleg 31-ét mondtak határidőnek...

Külöben a harmadik kalandnak valszeg ma este fogok nekiállni, és kb. 2-3 nap múlva várható a hibalista. (Elvileg 31-ig kellene letudni mindet, elolvasni-véleményezni, de pár napot csúszni fogok, remélem ennyi még belefér... elég sokat kínlódok mostanában a krónikus nyavalyáim kiújulása miatt. :S)

Akkor még reagálok pár dologra:

Vár-Lovag szobája: tudom, hogy aránylag kicsi az egész helyszín, de ahogy írtam, azért mégis viszonylag sokat lehet mászkálgatni ide-oda, illetve vannak olyan helyiségek, ahová sokkal nehezebb eljutni. Pl. ott az a titkos folyosó... ennek amúgy sincs sok értelme, ha jól emlékszem (egyedül a bort lehet ott meginni, de ezt meg nem muszáj, nem elengedhetetlen a végigjátszáshoz), tehát én pl. inkább valahová oda dugtam volna el a lovag szobáját (amúgy is életszerűbb lenne, ha egy titkos, nehezebben megközelíthető helyen bújna meg). Mert így tényleg az van, hogy belépek a várba, aztán továbbmegyek egyenesen, az előcsarnokig, és már be is hatolhatok hozzá. Közben ráadásul semmi különösebb akadályon nem kell átküzdenem magam, annyi, hogy leszakad a padló egy helyen.
Királygyíkok: igen, legalább azt "sződd bele", hogy "gyíkszerű humonoid lények", mert jelenleg abszolút semmi leírás nincs róluk.
Brutális ellenfél: OK. Bár én akkor is megfontolnék egy próbadobást pl. a kifröccsenő savval kapcsolatban (ha sikerül az ügy-próbája, elkerüli az éppen aktuális adagot), amúgy is kicsit furcsa talán, hogy minden egyes találatnál automatikusan sebződik a főszereplő, pedig mondjuk a 2. után már azért tudja, hogy mi a "csízió", hogy minden egyes bevitt találat után kap egy adag savat, tehát nyilván igyekszik "elmanőverezni" előle. :) (És ugye nem csak a lábát fogva tartó gyökért püföli elvileg a főszereplő, hanem az ágakat, meg az egész fát is, gondolom, ebben az esetben pedig még csaka z sem biztos, hogy mindig pont oda fröcsköl a cucc, ahol ő van.)
"ha beveted a szerencsédet, már nem is annyira az..."
Ja, csak nem elég egyszer vagy kétszer bevetni ahhoz, hogy aránylag gyorsan legyőzzem... ha meg ennél többször "vetem be", akkor meg már nagyon lecsökken az SZP-m. :)
"van élelmiszerkészlet, és számos helyen lehet életerő pontokat nyerni"
Na most lehet, hogy nem jól emlékszem, de mintha csak 3 adag élelem lenne az egész játékban (ennyi van nálad induláskor, és később se nagyon juthatsz hozzá újabb adagokhoz; ezért is ajánlottam amúgy, hogy pl. a benszülött harcosok vagy mik adjanak egy kis diót vagy ilyesmit). Ráadásul ez is elázhat a medencés-résznél. Ami pedig az egyéb módon történő gyógyulást illeti, néhány helyen valóban visszakaphatunk 2-3 ÉP-et, de ennyi. :)
Lélekőrző: valóban nem a maszk az, elnézést. :)
Belső hang súgja, hogy van az előcsarnokban egy titkos ajtó: oké.
"A lovag szobájában lévő titkos ajtót te magad nyitottad ki, elvileg másképpen nem is hagyhatod el élve a szobát."
Na most ezt nem értem. Én szerintem semmilyen titkos ajtót nem nyitottam ki (a szobába is egy hagyományos ajtón át jutottam be), csak egy rekeszt találtam a könyvespolcok környékén, amiben a tekercs volt. A titkos ajtót, amin keresztül elhagyjuk a lovag szobáját a félszerzettel együtt, azt ő nyitja ki (lásd 137-es pont), viszont erre vonatkozóan semmi utalás nincs, hogy hogyan nyitja ki, meg hol van egyáltalán stb., ezt hiányoltam ugye az előző háeszben. Ha félreértettem valamit (nem kizárt :) ), és már korábban kinyitottam egy titkos ajtót, és azon keresztül lépünk le, akkor elnézést.
Ami a "természetesen" szót illeti: én akkor is lecserélném "valószínűre"-re. :D A "természetesen" ugye azt jelenti, hogy 100 százalék, hogy ott rejtette el, kétség sem férhet hozzá stb., ez meg szerintem nem életszerű, nem lehet ennyire bombabiztos semmi.
Lovag jelleme: ja értem. Viszont ha ez tényleg egy hatalomvágyó és alapvetően gonosz figura, akkor ezt jó lenne kicsit kihangsúlyozni a végefelé, mert én pont, hogy azt hittem, hogy valójában ez a pozitív szereplő, és csak kamu volt az egész, amit róla terjesztettek (rablólovag stb.). Erre utal az is, hogy elvileg áldozat, kisemmizték, az öccse elhappolta előle a trónt stb. Meg én azt hittem, hogy a varázstárgyat is azért akarta megszerezni, hogy pozitív dolgokra használja, és hozzájusson jogos örökségéhez, elüldözze gonosz testvérét stb. Valahogy ez jött le, meg ugye a főszereplő is örömmel szövetkezne vele még a halála előtt a szöveg szerint, szóval tényleg nem gondoltam, hogy ez vmi elvetemült alak, de lehet, hogy bennem van hiba. :D

Ennyit el is vártál: akkor jó. :)
Milyen egy jó kaland: igen, nagyjából egyértünk. [smiley]hawaii[/smiley]

Ennyit el is vártam tőled SZ.G. kolléga, mint írtam tökéletes alkotás nincs, mint ahogyan tökéletes fordítás sem. Nimretil kollégával beszélgettem milyen is a jó KJK történet és ha nem is teljesen, de azért hasonló álláspontra jutottunk. Én kifejezetten szeretem ha érdekes és fordulatos a történet, az ellenfelek változatosak, és legyenek benne csapdák, ne legyen túl könnyű véghezvinni a kalandot. Ez amolyan jó tanács is a másik két író kollégának, akik megajándékoztak saját történetükkel. Némi kritikát majd én is összedobok a két kalandról, igyekszem majd alapos lenni. [smiley]buck[/smiley]

OK, most jön majd a tied. :D

Jó, akkor a kérdéses részeknek majd utánanézek-ill. megnézem megint (pl. Lélekőrző).

"Összességében úgy érzem sikerült összeraknom egy érdekes kalandot kisebb hibákkal..."
Sikerült... És tényleg csak kisebb hibák vannak benne szerintem is, ahogy utaltam rá (egyébként nem azért írtam össze minden kis apróságot, hogy idegesítselek vagy kötekedjek vagy nem tudom, csak szeretek alapos lenni, gondolom ez már a korábbi kritikákból-hibalistákból is kiderült, ugye már a Tűzhegynél is ezt csináltam például, minden szir-szart öszeszedtem :D). Remélem nem írtam semmi sértőt vagy ilyesmi, csak segíteni akartam-akarok, mert amúgy tényleg jó a könyv... de erre majd még később kitérek egy kicsit bővebben.

Néhány megjegyzés az itt leírtakhoz.

A lovaghoz azért könnyű bejutni, mert maga a vár már teljesen romos, csupán egy torony az, mely épen áll. Ez nem egy Mampangi erőd, csupán pár szoba és néhány más helyiség az, ami megmaradt.
A nyomokat természetesen a királygyíkok hagyták hátra, mindent persze nem rágok a kalandorok szájába, gondolkodjanak ők is egy keveset. Ami a királygyíkokat illeti ezt is az olvasó képzeletére bízom, bár ha belegondolok beleszőhetem azt is, hogy gyíkszerű humanoid lények. Talán így okés. A "Brutális ellenfél" csak egyszer brutális, és ha beveted a szerencsédet, már nem is annyira az... No és ha veszít is életerő pontokat, van élelmiszerkészlet, és számos helyen lehet életerő pontokat nyerni. A Lélekőrző nem a maszk, itt elsiklottál a szöveg felett. Az a karperec, majd olvass utána. Ami a titkos átjárót illeti csupán a megérzésed mondatja ezt veled. Belső hang ha ez így jobban tetszik. A lovag szobájában lévő titkos ajtót te magad nyitottad ki, elvileg másképpen nem is hagyhatod el élve a szobát. "Killmasteres logika" A lovag eléggé hatalomvágyó figura, és egy ilyen tekercset csak a saját szobájában érez biztonságban. Én legalább is ezt tenném. Ami a jellemét illeti hatalomra vágyik és ez mindent elárul róla. Ezt úgy képzeld el mint Salvatore Kristályszilánk című művében a gyenge kis varázslót, aki megszerzi a kristályszilánkot (legendás varázsszert). Most olvasom a sztorit nagyon tuti!
Ami a szövegezést illeti igazad van, van hová fejlődnöm fogalmazás ügyileg. Megtisztelve érzem magam, hogy jó tanácsokkal láttál el. Igyekeztem érdekessé tenni a fejezetpontokat, még ha ez nem is mindig sikerült. Összességében úgy érzem sikerült összeraknom egy érdekes kalandot kisebb hibákkal...

+ Magához a Lovaghoz túl könnyű bejutni (én pl. pont arra mentem először, és így kb. 2 helyiségen kellett áthaladnom összevissza), pedig maga a vár aránylag nagy, legalábbis viszonylag sokat lehet kolbászolni benne, meg ide-oda teleportálgatni és ilyesmi. Szóval szerintem jobban el kellene "dugni" a szobáját...

Amúgy, ha esetleg nem derült volna a korábbaikból, tetszett a könyv, elég jó lett... de erről majd még az értékelésnél-pontozásnál írok pár sort.

Kész. Túl komoly hibákat amúgy nem találtam, inkább csak apróságokat...
(Ja, egyelőre csak egy hibalistát teszek közzé úgymond, ahogy a Futár esetében is: a szöveges értékelést a könyv egészéről, meg a pontokat majd később másolom be.)

* Szerintem felesleges az aranygyűrűt beírni a felszerelési tárgyak közé, elvégre amikor a kaland elkezdődik, akkor az még nincs nálunk, csak a bevezető események során kapjuk meg (ha már a szabályok között is szerepel, akkor esetleg ez bezavarhat, hiheti azt a játékos, hogy az elején még pluszba kap egy gyűrűt vagy ilyesmi). Tehát úgy kellene inkább megoldani, hogy amikor az alkimista átnyújtja, akkor lenne valami zárójeles vagy dőlt betűs utasítás, hogy írd fel a kalandlapodra... Azt hiszem máshol is általában így szokott lenni.
1: "mert ellenséges sereg nyomaira bukkan Sheila, az Árnytünde, ám furcsa módon ezeket nem emberek hagyták hátra." Hanem mik-kik? Illetve honnan tudjuk, hogy nem emberek hagyták őket hátra? Ezt itt kicsit írd körül szerintem, jelenleg csak a „levegőben lóg” ez a rész, befejezetlennek tűnik a gondolat.
7: mi a túró az a Királygyík? :D Jó, gondolom van róla infó-leírás vagy a kézikönyvben vagy egyéb lapozgatósokban, de nem mindenki tudja ezeket betéve, illetve egy (játék) könyvet nyilván úgy kell (ene) megírni, hogy önmagában is tökéletesen érthető legyen, ne legyenek benne olyan részek-nevek-lények, amiknek a megértéséhez másik könyv kell. Tehát valami leírást kerekíts ezekről a Királygyíkokról, ha lehet, mik ezek, hogy néznek ki, csak hogy a magam fajta egyszerű KJK-olvasó is el tudja képzelni őket.
122: "- Akkor maradj csak, mi tovább megyünk! - szólal meg a mögötted álló Árnytünde.
- Valami nem stimmel ezzel a hellyel, túlságosan is csendes. Az ösztöneim azt súgják, sürgősen hagyjuk el ezt a falut."
Ezt gondolom ugyanaz a pali mondja (az Árnytünde), tehát nem kell külön sorba írni a második megjegyzést, ez egybeirandó. (Gondolatjel persze ugyanúgy kell a „Valami nem stimmel” elé.)
146: "Ha a torony felé meneteltek" Itt én inkább várat írnék torony helyett, úgy érthetőbb, elvégre eddig arról volt szó, hogy ’várban’ él a főgonosz, nem toronyban (jó, a torony is a vár területén van, de akkor is).
191: Mindkét, erről a pontról elvezető fejezetnél csak annyi van írva, hogy „elhagyom az alagutot”, de engem érdekelne, hogyan. Nyilván a kitágított lyukon keresztül valahogy kikecmergek a felszínre, de erre vonatkozóan semmi leírás nincs. Vagy egy fél mondatnyit kanyarinthatnál ide erről, ártana biztos nem ártana. :)
Itt felvetődött bennem, hogy pontosan hogyan működik ez a gyűrű, hogyan tudom általa megtalálni a társaimat. Leírás erről nem nagyon van, itt is csak annyi szerepel, hogy „bizseregni kezd az ujjam”, és elindulok a társaim felé. De honnan tudom, merre vannak? Egyre jobban bizsereg a gyűrű, ha jó felé megyek, vagy elszíneződik is esetleg, ilyesmi?
+ Amikor rájuk találok, lehetne valami utalás rá, hogy közben a pap is visszaérkezett. Ugyanis arra vonatkozó utalás, hogy a pap újra csatlakozott a csapathoz, csak akkor van, amikor én találom meg (illetve ekkor együtt megyünk vissza ugye).
187: kissé brutális ez az ellenfél… minden csapással csak 1 ÉP-et sebzek rajta, ráadásul mindegyik ilyen után le kell vonnom magamtól 1 életerőpontot? Ez azt jelenti, hogy még ha minden kört megnyerek, akkor is 10 ÉP-et vesztek, ugye (arról nem is beszélve, hogy közben ő is simán megnyerhet párat), ez tényleg elég durva. Illetve ez az ellenfél így szerintem aránytalanul nehéz a többihez képest, főleg, hogy a könyv elejefelé (vagy legalábbis az első felében) lehet találkozni vele. Persze a csákánnyal könnyebb dolgunk van, de arra meg nem olyan egyszerű rátalálni… Én ezt a részt úgy oldanám meg, hogy próbadobást (ügyességpróbát) kellene tennie mondjuk sikeres találat esetén a játékosnak. Ha sikerül, akkor 2 ÉP-et veszt a szörny (sikerül karddal is egy érzékenyebb pontján eltalálnia), ha nem, akkor 1-et. Vagy ha ragaszkodnál a kard 1 ÉP-et sebez, a csákány 2-őt dologhoz, akkor kötheted a próbadobást ahhoz is, hogy sebződik-e a főszereplő minden körben 1 ÉP-et automatikusan vagy sem (ha ügyes, nem találja el a kifröccsenő lé). Mindenesetre ez így a jelenleg tényleg elég durva.
138: lehetne valami értelme vagy jelentősége ennek a papos-résznek: pl. amiért ilyen „kedves” voltam, és aggódtam érte, illetve megkerestem, gyógyít rajtam egy kicsit vagy megáld (kapok plusz 1 SZP-t, esetleg ügyességet). Csak azért, mert jelenleg nem sok jelentősége van, hogy rátalálok-e a papra és együtt megyünk vissza avagy sem.
44: "hála a pap újabb varázslatának" Szóval a pap közben simán tud varázsolgatni? Ilyen alapon könnyűszerrel ki is szabadíthatna vagy juttathatna minket. :D Ez így kissé furcsa, szerintem itt inkább tömjék be a száját harcosok, hogy ne tudjon varázsolni és esetleg ártani nekik (pl. látják rajta, hogy valami varázslóféle), vagy kábítsák el.
85: „Remélhetőleg ez majd megóvja a hallásodat.”
Itt lehetne valami utalás rá, hogy tényleg megóvja, vagy legalábbis a füldugóval a fülemben kevésbé zavar az üvöltés, mert jelenleg semmi ilyesmi nincs.
5: igazán adhatnának valamit a végén, a bátorságomért cserébe, így ennek a kis kalandnak-közjátéknak (törzsi harcosok-falu-gladiátorharc) mintha semmi értelme-jelentősége nem lenne. Pl. adjanak egy zsák kaját, diókat, bogyókat, ilyesmit. :)
36: "- Ne nyúljatok semmihez, ebben a boszorkánykonyhában túl sok veszélyes holmi akad, ráadásul a ház gazdája bármikor visszatérhet. Egyébként is késésben vagyunk! Indulnunk kell! " Ezt ki mondja? Jó, gondolom az alkimista (az szokott parancsolgatni :) ), de kellene rá valami utalás.
Hoppá, a 179-es, hasonló szövegezésű pontnál van is: "- utasít az alkimista." Na akkor pont egy ilyet kellene még hozzácsapni az előző fejezethez is.
93: "Te is épp követnéd őket, amikor váratlanul bentről lánccsörgésre és morgásra leszel figyelmes." Mármint gondolom az istállóra vonatkozik ez a „bentről”. Szerintem inkább írd ki (pl. az „istálló belsejéből”).
130: szerintem túl gyengék ezek a zombiféleségek, még ha egyszerre támadnak rám, akkor is. Lehetne pl. egy ponttal nagyobb az ügyességük (7, 6).
77: általában jók a halálpontok, de ez túl egyszerű, kidolgozatlan. Például igazán lehetne valami bővebb leírás arról, hogy mondjuk akit legyőztem, az újra összeáll, meg egyáltalán, hogy hogyan végez velem (most csak annyi van, hogy „szúró fájdalmat érzek a hátamban”).
119: itt meg arról lehetne kicsit bővebb leírás, hogy mi történik a tócsával a szenteltvíz hatására. Gondolom felszárad-elpárolog vagy ilyesmi…
164: némi leírás azért elfért volna az udvarról is, csak hogy jobban magunk elé tudjuk képzelni a helyszínt ugye. Jó, gondolom ez is elhanyagolt, benövi a gaz, ilyesmi, de azért…
+ Ez a tűzkígyó egy varázslat, amit mi lövünk el, ugye? Csak mert nem teljesen egyértelmű (bár nyilván sejthető,d e akkor is), szerintem valahogy utalj rá, hogy a pap vagy az alkimista tűzkígyója stb.
194: "klikket"? Inkább kattanást, a „klikk” szetintem kissé fantasy-idegen kifejezés, modern.
81: hm, hát nem tudom, hogy hasonló helyzetben nekem egyből ez jutna-e eszembe… vagyis hogy azonnal előkapnám-e a bogyót, meg a növesztőszert... gondolván, hogy hát a bogyóból majd biztos fát tudok növeszteni, és azon át kikapaszkodhatok innen. :)))
178: "Veled szemben húzódnak a torony ablakai, de túl szűkek és kicsik ahhoz, hogy átférj rajtuk." Most ezt hogy is képzeljük el? Az előcsarnok egyik falán, BELÜL vannak a torony ablakai? Ez így kissé furcsa, legalábbis sehogy se tudom elképzelni. Meg eleve, honnan tudjuk, hogy ezek pont a torony ablakai? Illetve ez a titkos átjárós-dolog… mitől olyan egyértelmű, hogy van itt egy ilyen? Még ha mondjuk lenne rá valami utalás, egy szobor furcsán állna, vagy valaki mondott volna valamit, hogy itt van egy titkos ajtó…
Egyébként szerintem felesleges is ide ez az egész „érzed, hogy van valahol egy titkos ajtó”-dolog, simán ki lehetne húzni. A harmadik lehetőség meg legyen az, hogy át akarod-e kutatni a helyiséget és kész (nem azért, mert titkos ajtók lehetnek itt, hanem csak úgy, valami érdekes után kutatva).
157: itt felmerül a kérdés, hogy vajon meddig tart a pap álcázó varázslata? Hat-e még ennél a résznél? Mert ha igen, akkor szerintem a főszereplőnek nem nagyon jutna eszébe, hogy még magára terítsen egy köpenyt is álcázásképpen, elvégre már hasonló ruhában van (elvileg).
13: haha, ez jó volt… :) Meg voltam győződve róla, hogy magamra kell öltenem a köpönyeget. Hát nem.
165: "Óvatos léptekkel haladsz előre" Itt nincs semmi leírás, hogy hová jutottam az ajtó betörése után, és hol "haladok előre óvatosan". Gondolom valamiféle folyosón, de jó lenne leírni (tehát, betöröd az ajtót, és megpillantasz egy újabb sötét folyosót vagy ilyesmi).
"A padlón izzó parázsszerű pentagrammát látsz, mely valószínűleg valamiféle teleportálóként funkcionál." Szerintem ez nem olyan egyértelmű. Miért lenne teleport? (Azért, mert a fantasy játékok többségében így néz ki egy teleport? :D) Éppenséggel lehetne valami védő rúna is vagy bármi egyéb. Szóval szerintem azt, hogy teleport, inkább csak akkor kellene leírni, amikor rálépek, és egyértelművé válik a dolog.
174: ha én „belevetem” magam egy medencébe, és a következő pillanatban kinyílik az ajtó, s valakik bejönnek, akkor, még ha nem is hallották meg a csobbanást, akkor is ki kell szúrniuk szerintem (a medence vize még sokáig mozog, fodrozódik egy ilyen manőver után). Tehát én a „beleveted magad” helyett inkább valami olyasmit írnék, hogy pl.: Ha gyorsan belemászol (vagy ereszkedsz) egy medencébe”.
111: talán meg lehetne említeni, hogy ha a játékos úgy gondolja, elrakhatja a fúvócsövet (máshol van erre vonatkozó utalás).
21: az utolsó sor végére nem kell felkiáltójel, gyerekessé teszi az egész részt, elég a pont. Vagy inkább három pont, úgy hatásosabb…
153: hát elég őrült egy pali lehet ez a harangozó, hogy csak úgy kiugrik... :) Jó, biztos agyára ment a harangzúgás az elmúlt x évben (meg ezért se hat rá, amikor a főszereplő előtt megkodnítja a harangot).
176: „Miközben üvöltve zuhansz lefelé, még látod a két Orgyilkos gonosz vigyorát, akik elégedetten nézik, ahogy a torony tövében halálra zúzod magad.”
Mármint ezek az orgyilkosok gondolom a torony tetején vannak, és onnan vigyorognak. Jó, ez elég egyértelmű, de én odaírnám. (Minél pontosabban le kell írni az adott helyszíneket-szituációkat, hogy az olvasó még véletlenül se akadjon meg olvasás közben-ne zökkenjen ki a könyvből, hogy na hogy is van ez... szóval nem szőrszálhasogatásképpen említettem meg az ilyen, nem száz százalékosan egyértelmű szituációkat feljebbb sem, csak segíteni akarok. :) )
161: "- Ereszd le a fegyvered, vagy talán meg akarod ölni Gallantaria valódi királyát." A végéről lemaradt a kérdőjel.
"A hír teljesen megdöbbent" Ez nem hír, mert nem is tényről van szó (legalábbis a főszereplő itt még nem lehet biztos benne, hogy valóban úgy van, ahogy a lovag állította). Inkább bejelentés, állítás, ilyesmi.
"Akit te I. Regulusként ismersz az én drága öcsém" Lemaradt azt elejéről a gondolatjel.
"Az öcsém kihasználta a remek alkalmat, és királlyá koronázták, így nem térhettem vissza szülőföldemre." Miért ne térhetett volna vissza? Csak azért, mert az öccse királlyá koronázta magát? Ez még nem elég ok a "bojkottra". Persze ha esetleg félt attól, hogy majd jól megöleti a testvére, hogy ő maradjon a király, akkor OK. De szerintem inkább húzd ki ezt a „nem térhettem vissza mert megkoronázták az öcsémet”-részt, és inkább írj valami olyat, hogy azért nem akart visszatérni, mert nem találta meg a varázsszert. Jobban mondva elhatározta, addig nem tér vissza, amíg rá nem lel. Erre mintha máshol lenne is utalás.
"Az ajánlat nagyon csábítóan hangzik." Szerintem kicsit furcsa, hogy csak úgy kapásból elhiszi a főszereplő a fenti mesét, legalább egy kicsit azért vívódhatna magában… (Vajon igazat mondott-e a lovag stb.)
34: "Holtan rogysz a lovag teteme mellé!" Felesleges a felkiáltójel, gyerekessé és kissé hatásvadásszá teszi az egész mondatot, s így a halálpontot is. Egy sima pont bőven elég a mondat végére, nem kell „cifrázni”. :D
141: "Természetesen valahol itt kell lennie a szobában elrejtve." Nem hiszem, hogy ez ilyen magától értetődő (lásd „természetesen”). Simán elrejthette máshová is. Inkább írd tehát azt, hogy "valószínűleg".
"Neked kell megszerezned a varázsszert, mert ha ez rossz kezekbe kerülne, háborúba taszíthatja egész Óvilágot." Ezt én innen kihúznám, itt még úgysem tudok olyan sokat a varázstárgyról, tehát abban sem lehetek biztos, hogy háborúba taszíthatja az egész világot. Ez, meg hogy milyen hatalma van, inkább csak akkor válik egyértelművé, amikor megtalálom a tekercset. Oda esetleg átrakhatod ezt a sort, ide meg elég valami olyasmi, hogy elhatározod, hogy megtalálod a varázsszert vagy ilyesmi. A lényeg, hogy nem azért akarjam itt még megtalálni, mert különben az egész világnak annyi.
195: "A kristálygömböt a vár alatti katakombákban rejtettem el, de félek, hogy rossz kezekbe kerül." Oké, bár felmerül a kérdés, hogy akkor miért árulja el, hogy a vár alá rejtette? :D Ezt a tekercset akárki elolvashatja, akár valami rossz szándékú emberke is.
137: "Most pedig tünés innen! Ha jól emlékszem lennie kell itt egy titkos ajtónak." Nincs semmi leírás, hogy mit nyitott ki-hogyan nyitotta ki.
"belebotlasz két sebhelyes arcú Tolvajba, akik uruk halálát látva" Itt eszembe jutott pár dolog. Szóval most akkor ez a lovag (aki elvileg egy pozitív figura, ha jól értettem), tolvajokat fogadott fel, azokkal vette körbe magát? :) Illetve most akkor ők tényleg fosztogatták a környéket, ahogy a bevezetőben szerepel, vagy ezt csak a társaim találták ki? Esetleg valóban vannak ilyen pletykák a vidéken, amit pl. a király emberek terjesztettek el?
132: "A maró folyadék éppen csak elhibázva téged" Egy folyadék (ami egy nyilván élettelen valami) nem tud „elhibázni”. Akkor már inkább „elkerülve téged”, bár ez sem tökéletes, de így kapásból jobb nem jut eszembe. :)
139: és ez a két „társ” kicsoda? Sima rablók a lovag emberei közül, akik csatlakoztak egykori társamhoz? Vagy kik? Velünk nem jöhettek, elvégre mi csak öten voltunk…
99: „Ha viseled a lélekőrző nevű ékszert”
Itt elsőre fogalmam sem volt, hogy miről van szó, csak később esett le, hogy a maszkról. Korábban amúgy rendesen, maszkként volt rá hivatkozás, talán itt is így kellene. VAGY az ékszer helyett írj maszkot (a maszk amúgy sem ékszer). Tehát:
„Ha viseled a lélekőrző nevű maszkot”
Így sokkal egyértelműbb a helyzet.
43: „szinte észre sem veszed, amikor kicsúszik a kezedből a gömb. A sötét kör mágusainak bebörtönzött lelke immáron kiszabadult”
A két mondat között még lehetne valami rövid leírás, hogy széttörik a padlón, és pl. hangos sikoltással kitörnek belőle a lelkek vagy ilyesmi, így kissé vázlatosnak érzem ezt a részt, nincs rendesen leírva, hogy mi történik.


Kb. ennyi. Még néhány helyesírási, meg vesszőhiba „ízelítőnek”:
118: "melynek közepén, egy hatalmas szárnyakon verdeső sárkány látható" Ide nem kell vessző, ez egy tagmondat, ha hangosan kimondod, akkor sem tartasz szünetet a „közepén” után.
25: "Küldetésed viszont teljes kudarca fulladt!" kudarca helyett kudarcba
De elég sok ilyen van még (elírások, vesszőhibák, illetve néhol szerintem a megfogalamzáson is lehetne csiszolni kicsit), viszont ezeket nem szeretném mind összeírni, ahogy már a Futárnál említettem, úgyis át kell majd nézni még egyszer a megjelenés előtt, majd akkor javítjuk őket...

Na most értem a végére... [smiley]eljen[/smiley]
Összekapom magam, aztán bepötyögöm a menet közben lefirkantott hibákat, észrevételeket, tanácsokat.

ööö, akkor lehet azt még nem tettem fel.
Én a fejezethibát néztem, hogy írtad. Arra kaptam javítást.

---

A főhős Te vagy!

Leszedtem megint a "A_Futar_jav.doc"-ot a "palyazat"-os linketekről, és lecsekkoltam pár, általam lentebb hibaként feltüntetett dolgot, ugyanúgy benne vannak. Illetve az egész doksi ugyanaz, amit olvastam. Tehát tényleg a javítotthoz volt szerencsém. :)